Jogi segítséget nyújtunk a Magyarországon védelmet kereső menekülőknek, hontalanoknak, családjuktól elszakadt gyermekeknek. Azon dolgozunk, hogy az útközben szétszakadt családok újra együtt lehessenek. Képzési és kutatómunkánkkal elősegítjük, hogy a menekültügyi eljárás magas színvonalú, hatékony és humánus legyen, itthon és a világ más részein egyaránt. Fellépünk az idegengyűlölet ellen.
Azon dolgozunk, hogy csökkenjen az állampolgárok kiszolgáltatottsága: a rendőrséggel és büntetés-végrehajtással kapcsolatba kerülők jogérvényesítését segítjük, hatósági bántalmazás vagy egyéb súlyos visszaélés esetén nyújtunk jogi tanácsot és képviseletet. Emellett rendszeresen megfigyeléseket végzünk börtönökben és más fogvatartási helyeken, hogy átláthatóbbá váljanak a zárt intézmények.
Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol világos, átlátható szabályok vonatkoznak nemcsak az egyénre, hanem az állami szervekre is. Ahol a hatalomnak nincs világos korlátja, ott nincs egyéni szabadság sem. Fontos számunkra, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön, ezért lépünk fel védelméért.
Az egyenlő bánásmód mindenkit megillető alapjog. Ennek ellenére az élet számos területén tapasztalunk hátrányos megkülönböztetést, kisebbségi csoportok tagjai gyűlöletbűncselekmények áldozatai lehetnek. Elsősorban fogvatartottaknak és menekülteknek nyújtunk jogi segítséget a diszkrimináció ellen küzdve.
Amikor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk, általában rendszerszintű problémákra igyekszünk felhívni a figyelmet, amelyet a magyar hatóságok és bíróságok nem orvosoltak, vagy nem tudnak orvosolni: hogy indokolás nélkül el lehet bocsájtani kormánytisztviselőket, hogy embertelen körülmények között tartanak fogva embereket, vagy indokolatlanul fosztanak meg valakit a szabadságától.
A legnagyobb problémát a rossz fizikai körülmények mellett a fogvatartottakkal szemben tanúsított bánásmód jelenti – állapította meg a Helsinki Bizottság jelentése. A BVOP jelentésünk nyomán intézkedett.
Tovább
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára. Az ítélet jelentősége túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.
TovábbAz idei utolsó nyilvános estünk témája a népszavazási kampány és az alaptörvény elbukott módosítása. Kazimir Kávéház, november 17., csütörtök 18 óra.
TovábbÖrömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak.
TovábbIdeiglenes intézkedésként a strasbourgi bíróság leállította, hogy Magyarország átadjon Görögországnak egy kínzásáldozat szomáliai menedékkérőt, a Helsinki Bizottság ügyfelét. A bíróság 2011 óta nem tekinti biztonságosnak a görög menekültügyi rendszert.
TovábbA Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2012-ben 4756 bűncselekményt követett el külföldi állampolgár. Ez az év során elkövetett 472 236 bűncselekmény csupán 1%-a, ami kevesebb, mint a külföldi állampolgárságú migránsok lakossági aránya (lásd fent). Ráadásul a külföldi bűnelkövetők jelentős része nem a bevándorlók, hanem a 2012-ben például 43 és félmillió látogató (turista és átutazó) közül került ki.
TovábbHa szeretne többet tudni azokról, akiknek segítünk, vagy elveinkről, amikért kiállunk.
