2012. jan. 04.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Viviane Reding 2011. december 12-én kelt levelében kérdéseket tett fel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. A jogvédő szervezetek úgy látják, hogy a kormány december 17-én küldött válaszlevele nem ad kielégítő válaszokat az alelnök kérdéseire, több ponton is hiányos, hibás érveket tartalmaz.

A jogvédők álláspontja szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését.

A jogvédők alternatív válaszlevele többek között a következőkre mutat rá a Reding biztos által feltett konkrét kérdések kapcsán:

  1. A bírák tömeges nyugdíjazása súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe, amit Navracsics Tibor abszurd indokkal is próbál védeni (szükség van a munkahelyre a bíróságokon a fiatal jogászoknak). Az alternatív válasz felhívja a figyelmet arra, hogy a 62 éves életkori határ a jogász szakma sok egyéb területén hazánkban sem érvényes (pl. alkotmánybírók 70 éves korig tölthetik be hivatalukat, ügyvédek életük végig), külföldön pedig nem példátlan az élethosszig tartó a kinevezés sem.
  2. A kormányzati válaszban Baka András elmozdítását sem sikerült elfogadhatóan megindokolni. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka András miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. Nehéz elhessegetni annak gyanúját, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének öt éves “szolgálati jogviszonnyal” kell rendelkeznie, csak azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából.
  3. Jóri András adatvédelmi ombudsman félreállítása is védhetetlennek bizonyult. Jóri András megbízatása 2014-ben járt volna le, azonban az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével a szerepkörét átvevő új hatóság élén már 2012 januárjában új személy vehette át a helyét. Az intézkedés egyértelműen uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan komolytalan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene.

A levél angolul és magyarul teljes terjedelemben is olvasható a szervezetek honlapján.

***

A civil szervezetek levelére érkezett válasz itt olvasható. A válasz szerint a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT levele hasznosnak bizonyult az Európai Bizottság számára a magyarországi fejlemények  értékelése során.

 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.