Kezd beérni a civil jogvédők erőfeszítése: biztató változások a börtönökben
Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága októberben hozott a magyar államot elmarasztaló ítéletet két hozzátartozó panaszának ügyében. Őket évek óta indokolatlanul szigetelik el plexifallal a fogva tartott szerettüktől. Az elítélt édesanyját a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a strasbourgi perben.
A családi kapcsolatok megerősítéséhez kulcsfontosságú a fizikai kontaktus, hogy legalább megölelhesse a fogvatartott azt, akit így is nagyon ritkán lát. Ez különösen sokat számít a gyerekeknél a kötődés kialakulásában. Az pedig, hogy a bent lévők és a családjuk között a kapcsolat erős maradjon, mindannyiunk érdeke, hiszen egy társadalomban élünk, és nem mindegy, hogy szabadulás után talpra tud-e állni a rab. Sok múlik azon, van-e támogató családi háttér, ami az egykori rabot képes visszatartani a bűnismétléstől.
A civil jogvédő egyesület a kezdetektől, azaz 2017 óta kategorikusan bírálta a büntetés-végrehajtás törvénysértő gyakorlatát, amely egy BVOP utasításra támaszkodva írta felül a büntetés-végrehajtási törvény előírását. A börtönök rendjét és a fogvatartotti jogokat szabályozó törvény ugyanis fő szabályként biztosítja az elítéltek és látogatóik fizikai érintkezésének lehetőségét, hat éven át mégis ez számított ritkábbnál is ritkább kivételnek.
2022-ben és 2023. január-februárban senki nem mehetett családi látogatófogadásra a 18-19 ezer rab közül. 2023 márciusától pedig havonta csak 8-29 fogvatartott érinthette meg szeretteit a látogatáskor.
A strasbourgi ítélet kihirdetése óta azonban több helyen jelentős változások történnek. A fogvatartottak családtagjaitól kapott információk szerint a több börtönben már le is szerelték a mennyezetig érő plexifalakat vagy legalábbis 40-50 centisekre cserélték őket.
A helyzet javulását bizonyosan az ombudsman bírálata és a hozzátartozók petíciója is segítette, de a strasbourgi ítélet nélkül aligha indultak volna el az átalakítási munkálatok. – A börtöntúlzsúfoltság sok évtizedes problémája megoldásának is csak akkor látott hozzá az állam, amikor egyre többen fordultak a strasbourgi bírósághoz és egyre több tetemes kártérítést kellett kifizetni az államnak – emlékeztet rá a Magyar Helsinki Bizottság.
A mostani „plexifalas strasbourgi ítéletnek” is lehet ilyen következménye, ha nem áll vissza a 2017 előtti jogszerű gyakorlat minél hamarabb. A jogfosztó plexifalas elkülönítés felszámolása a helyzet kulcsa, ami a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának a kezében van. A kezdeti lépések biztatók, de nem elégségesek.
Mert a plexi leszerelése önmagában nem elegendő a tömeges jogsértés felszámolására, ha egyébként továbbra is tiltva marad a testi érintkezés a fogvatartott és látogatója között. A strasbourgi bíróság ugyanis egyértelművé tette, hogy a fizikai kapcsolat megakadályozása csak akkor lehet jogszerű, ha azt konkrét biztonsági megfontolások indokolják. Ha nincsen biztonsági kockázat, akkor nem lehet jogszerű az elkülönítés, valamint a puszi, ölelés, simogatás megakadályozása.
Hozzátartozóktól érkező hírek szerint bizonyos börtönökben a beszélő során legalább egyszer vagy kétszer engedélyezik az érintést, sőt vannak olyan fogvatartottak is, akik a korábbi gyakorlatnak és a törvénynek megfelelően ölbe vehetik kisgyereküket. De egyelőre ők vannak kevesebben.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért is készített mintabeadványokat a rabok hozzátartozóinak. Az űrlapok kitöltéséhez nem szükséges jogászi segítség. Ha a börtönök indokolatlanul megakadályozzák a fizikai kontaktust, a családtagoknak négy jogi lépést is meg kell tenniük, míg ügyük a strasbourgi bíróság elé kerülhet. A strasbourgi mintabeadványt januárban teszi elérhetővé a Magyar Helsinki Bizottság.
„Mi az emberséges fogvatartásért és a sikeres reintegrációért dolgozunk. Ehhez a családi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. A családtagok nem követtek el semmit, mégis sok hátrány éri őket a szerettük fogvatartása miatt. Azért is küzdünk, hogy ne lehessen megalapozatlanul korlátozni a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartását, így minél többen minél gyakrabban találkozhassanak úgy, hogy nincs köztük plexi, és meg is érinthessék egymást” – mondja Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.