Tények és Tévhitek | Magyar Helsinki Bizottság
blog-grid

Amikor életfogytig tartó szabadságvesztésre ítél valakit a bíróság, az ítéletben azt is meghatározza, hogy leghamarabb mikor szabadulhat. Ez 25–40 év között bármi lehet. Amikor ez az idő eltelt a bíró megvizsgálja, hogy a 25–40 évvel ezelőtti bűncselekmény elkövetője kiszabadulhat-e, jelent-e még veszélyt a társadalomra. Dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fenn kell tartani, vagyis a fogvatartott nem szabadul ki.

Tovább

Több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. 2014-ben 2 786 395 esetben, 2015 első öt hónapjában 1 238 926 alkalommal igazoltattak. Az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés. 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgáltuk, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek.

Tovább
blog-grid

A fogvatartottak kb. 25%-a (kb. 4-5000 ember) előzetes letartóztatott, az ő bűnösségüket jogerősen nem mondta ki a bíróság. Aki azt gondolja, hogy előzetesbe is csak az kerül, akinek biztosan van vaj a füle mögött, vagy indokolt az eljárás érdekei miatt rács mögött tartani, az finoman szólva téved. Rendeltek már előzetes letartóztatást tartásdíj elmulasztása miatt, vagy akár azért, mert valakit csődbűncselekmény elkövetésével vádoltak.

Tovább
blog-grid

A börtönben nem csak gyilkosok vannak. Rengeteg olyan fogvatartottal találkozunk, akik egészen kis súlyú bűncselekmények vagy akár szabálysértések miatt vannak bent. Azt gondoljuk, a csekély súlyú cselekményeknél megfontolandó a szabadságvesztéssel nem járó szankció alkalmazása. Erős túlzás például koldulásért, falopásért börtönben tölteni időt, ami ráadásul az adófizetők napi kb. 8000 forintjába kerül.

Tovább
blog-grid

A fogvatartottak nem kapnak ingyen mindent. Fizetni kell például a konditerem (800 Ft/hó), a vízforraló (200 Ft/hó) és a hűtőszekrény (700 Ft/hó) használatáért, a mosatásért (100 Ft/kg), a fénymásolásért, számos nem életmentő gyógyszerért. A telefonos percdíjak nagyon magasak, a mobilhívás percdíja közel 100 forint. A dolgozó fogvatartott munkabéréből napi 400 forintot, havi kb. 12000 forintot vonnak le.

Tovább

A börtönökben minden munkaképes fogvatartottnak kötelező munkába állni, amennyiben az intézet tud munkát adni. A fogvatartottak a munkáért legfeljebb 32670 Ft munkadíjat kapnak, ebből vonják le a 12000 forintos rabtartási költséget. A börtönmunka nem minősül munkaviszonynak, nyugdíjjogosultságot pl. nem szereznek a börtönben dolgozó elítéltek.

Tovább

Eseményeink

< 2016 >
Február
  • 01

    19:00 -21:00
    2016-02-01
    Szimpla Kert, Budapest, Kazinczy Street, Hungary

    A bevándorlók már a moziban vannak!

    „Megélhetési bevándorlás”, van értelme a kifejezésnek? Nem sok. Őslakosként is megélhető, megérthető a bevándorlás? Igen. Éljük meg együtt egy kis időre, milyen is bevándorlónak lenni ma Magyarországon.

    Indul a Helsinki Filmklub. Első alkalommal a Hivatalt, Nagy Viktor Oszkár filmjét vetítjük.

    Tovább infó itt:

    http://www.port.hu/hivatal/pls/w/films.film_page?i_film_id=162538

    Utána beszélgetés az egyik szereplővel, a magát alakító, 17 éve itt élő Kaya Eliffel. A kurd lánynak és családjának csak egyévnyi hadakozás után hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét. Somogyvári Zoltánt, a Helsinki Bizottság munkatársát pedig arról kérdezheted, milyen bürokratikus akadályokkal kell megküzdeni az itt lakni, dolgozni, tanulni vágyó nem uniós országból érkező külföldieknek. Az idegenelhárító rendszer sokszor azokat sem kíméli, akiknek magyar házastársuk, sőt magyar állampolgárságú gyerekeik vannak.

    Ha jössz, jelezd vissza a Facebookon!

    https://www.facebook.com/events/1679916155609609/

    INGYENES!


    A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik legnagyobb, és legrégebbi emberi jogi civil szervezete.


    • Támogass minket adó 1%-oddal, hogy továbbra is felléphessünk a jogsértések ellen.


      Adószámunk: 19013983-1-41

  • 11

    19:00 -21:00
    2016-02-11
    Budapest, Auróra utca 11.

    A Magyar Helsinki Bizottság 26 éve foglalkozik fogvatartottak, menedékkérők, valamint hatósági túlkapások és rendőri brutalitás áldozatainak képviseletével. Sok száz ügyben nyújtunk jogi segítséget, biztosítunk képviseletet olyanoknak, akiknek alapvető jogaik sérülnek, és más segítségre nem számíthatnak.
    Gyere, és ismerd meg, hogyan működik a jog, és mit képes tenni egy civil jogvédő szervezet a szétrombolt jogállam düledékei között. Elmondja neked három kollégánk.

    Győző Gábor: A kémiai kényszerzubbony

    Az előzetesben lévő Horváth Zsoltot kétszer is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) szállították át, mert úgy ítélték meg, hogy önveszélyes állapotban van. Ott olyan injekciókúrát kapott, amely teljesen elkábította, ráadásul pszichés állapotát tartósan rontotta.

    Kádár András Kristóf: Iszonyat átszállításban

    Ügyfelünk Budapesten volt előzetes letartóztatásban. Néhány napra átszállították Kecskemétre, ahol a gyógyszeres kezelés alatt álló férfit megerőszakolták. A börtön nem ismerte el a felelősségét, a bíróság viszont megállapította.

    Tóth Balázs: Fiatalkorú előzetesben

    A „pólós fiút” egy póló elvételével gyanúsították. Középiskolába járt, rendezett körülmények között élt. A nyomozás is hamar lezárult, mégis 13 hónapig tartották előzetes letartóztatásban. A bíró azt sem engedte, hogy tévéknek nyilatkozzon.

    Helyszín: Auróra, Auróra utca 11.

    Jönnél? Jelöld vissza az eseményt Facebookon és hívd meg a barátaidat is!


    A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik legnagyobb, és legrégebbi emberi jogi civil szervezete.


    • Támogass minket adó 1%-oddal, hogy továbbra is felléphessünk a jogsértések ellen.


      Adószámunk: 19013983-1-41

  • 18

    10:00 -10:30
    2016-02-18
    Blaha Lujza tér, Budapest, Magyarország

    Hétköznapi élményünk, hogy a rendőrök akkor is igazoltatnak közterületen hajléktalan embereket, ha ők egyébként semmiféle normaszegést nem követnek el. A Város Mindenkié (AVM) csoportnak már több kutatása is igazolta: a hajléktalan embereket átlagban havi két alkalommal is igazoltatják a rendőrök, miközben más gyalogosokat csak elvétve állítanak meg.

    A Magyar Helsinki Bizottság az AVM szakmai támogatásával tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a budapesti rendőrök zaklató és diszkriminatív gyakorlata miatt. Egyértelműnek látszott, hogy nem objektív okok miatt, hanem társadalmi csoporthoz tartozásuk vagy vagyoni helyzetük miatt igazoltatják gyakrabban a hajléktalan embereket. Egy ilyen eljárásban lehetőség van a feleknek megállapodni. A Budapesti Rendőrfőkapitányság
    és a Helsinki Bizottság egyezséget kötött egymással.

    Az egyezség rögzíti, hogy az érintettek tapasztalatai és az AVM vizsgálatának eredményei szerint a jelenlegi igazoltatási gyakorlat aránytalanul sújtja a hajléktalan embereket. Ezzel kapcsolatban a rendőrség leszögezi, hogy a rendőri vezetés arányos, szakszerű intézkedést vár el, amellyel nem egyeztethető össze a zaklató igazoltatás. A felek arról is megállapodtak, hogy milyen lépésekkel lehet javítani a helyzeten.

    Az AVM és a Helsinki Bizottság most sajtótájékoztatón ismerteti a budapesti rendőrséggel kötött nagyjelentőségű egyezséget.

    Időpont: 2016. február 18., csütörtök délelőtt 10 óra

    Helyszín: Blaha Lujza téri aluljáró (a pékségek előtt placcon) – Budapest, VIII., Blaha Lujza tér

    A tájékoztató résztvevői: Fekete-Nagy Miklós és Sándor Ferenc (az AVM hajléktalan aktivistái), Bodrogi Bea (antidiszkriminációs szakértő), Kádár András Kristóf (a Helsinki Bizottság társelnöke)

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.