Önként ment be a rendőrségre, mégis előzetesbe került a kamionos

Egy kamionsofőr, nevezzük K.-nak, 2011-ben elvállalt egy egyszerűnek tűnő feladatot. Tatabányáról egy Budapest-környéki depóba vitt egy szállítmányt, amiről úgy tudta, onnan egy másik sofőr viszi majd tovább külföldre. Amikor Tatabányán felvette a szállítmányt, a kapus rosszul írta ki az adatait a régi típusú és igencsak viseltes személyi igazolványából: a nevében két betűt tévesztett, a személyi igazolványszámában pedig S helyett E-t rögzített. Mindennek később lett jelentősége: a K. által leszállított áru ugyanis eltűnt a depóból, és a rendőrség nyomozni kezdett. A szálak pedig egy év nyomozás után K-hoz vezettek.

2012. június 1-jén hajnalban rendőrök kopogtattak K. bejelentett lakcímén, ahol a kamionsofőr 40 éve él idős szüleivel és beteg testvérével. K. aznap épp külföldön volt. Dolgozott. Édesanyja elmondta a rendőröknek, hogy K. külföldön van, ennyi elég is volt hozzá, hogy elfogatóparancsot adjanak ki ellene. K. június 7-én érkezett haza, és miután megtudta, hogy keresik, másnap reggel önként bement a rendőrségre, hogy tisztázza magát. Részletes vallomást tett, bemutatta az üggyel kapcsolatos iratait, köztük a szállításra vonatkozó szerződését, megmutatta a depót, ahová az árut vitte.

Az ügyészég az önkéntes jelentkezés és a nyomozókkal való együttműködés ellenére szökésveszély és az eljárás meghiúsításának kockázata miatt kezdeményezte K. előzetes letartóztatását, amit a Tatabányai Városi Bíróság el is rendelt. K. hiába fellebbezett, a Tatabányai Törvényszék helybenhagyta az előzetes letartóztatást, így K. még mindig a rácsok mögött van.

A Helsinki Bizottság ügyvédje K. védelmében hiába érvelt azzal, hogy a rendőrségen önként jelentkező, közel 50 éves sofőrbüntetlen előéletű, 40 éve ugyanazon a lakcímen él szüleivel és beteg testvérével, akiket anyagilag is támogat, és nem azért volt külföldön, hogy meneküljön, hanem mert a munkája szólította oda. A bíróság mindezeket a tényeket figyelmen kívül hagyta, és még csak meg sem indokolta, miért.

K. tehát több mint két hónapja van előzetes letartóztatásban. A bíróság megalapozatlan döntése miatt naponta 23 órát tölt egy nettó 14 négyzetméteres zárkában akár tizenkettedmagával, elviselhetetlen melegben.

A Tatabányai Városi Bíróság és a Tatabányai Törvényszék nem először sérti meg az előzetes letartóztatással kapcsolatos jogszabályokat. 2011 őszén 5000 euró kártérítést ítélt meg a strasbourgi bíróság a Helsinki Bizottság 83 éves ügyfelének, akit kórházból szállítottak előzetes letartóztatásba egy jogellenes határozat alapján Ld.: itt.

„Félelmetes, hogy a bíróságok bárkit érdemi indokolás nélkül letartóztathatnak, és hónapokig börtönben tarthatnak” mondta az ügyről Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke. „Minden magyar állampolgárnak megnyugtatóbb és ráadásul olcsóbb lenne, ha a bíróságok a jogszabályok figyelembevételével fosztanának csak meg valakit a szabadságától, és nem Strasbourgban kellene ügyfeleink jogait érvényesíteni.”

Az esetről és az előzetes letartóztatásról a Magyar Helsinki Bizottság blogján található bővebb információ.