Eltörték a bordáját, az ügyészség mégis leállította a nyomozást
Nem hajlandó tovább nyomozni az ügyészség egy meglehetősen egyértelmű bántalmazási ügyben. Rendőrök vertek meg egy előállított büntetlen előéletű férfit. A miskolci eset nem számít páratlannak, a legtöbb rendőri bántalmazás miatt indított eljárás így zárul nálunk. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem nyugszik bele ebbe, és panaszt adott be, hogy feljelentését tisztességesen vizsgálják ki.
Íme, egy újabb ügy, ami sokat elárul arról, milyen nyomozásra számíthat valaki, ha rendőri bántalmazás miatt tesz feljelentést Magyarországon. A 60 éves Juhász István buszsofőrt a rendőrségen megrúgták, ököllel ütlegelték a rendőrök, a bordája eltörött és el is mozdult. Orvosi kezelésre szorult, sérülései nyolc napon túl gyógyultak. A büntetlen előéletű férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével tett feljelentést a rendőrök ellen.
Az ügy a koronavírus-járvány idején kezdődött. Juhász egyetemista lányát kísérte el tankolni, de a fizetéshez a férfi csak felszólításra vette fel a szájmaszkot. A rendőrök igazoltatták a kapatos férfit, majd helyszíni bírságot szabtak ki rá. Az intézkedés végeztével, amikor a rendőrök már elhagyni készültek a benzinkutat,, odaszólt a lányának: „mekkora faszfejek”. A rendőrök ezt meghallották és ezután állították elő a miskolci kapitányságra.
Juhász szerint ott előbb a fogdaőr rúgta meg, majd az egyik nyomozó ököllel fejbe ütötte. Kérésére már a rendőrségen mentőt hívtak hozzá, de végül elutasította a kiérkező segítséget. Abban bízott, enyhülnek majd a fájdalmai, de nem így történt, így szabadulása után 1-2 órával már ő maga hívta otthonából a mentőt.
A rendőrök becsületsértés miatt jelentették fel Juhászt. Emellett – arra hivatkozva, hogy a buszsofőr azzal fenyegetőzött, elgázolja őket busszal – még zaklatás miatt is feljelentették. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele határozottan állítja: ő ilyet nem mondott. Mindenesetre a sértett rendőröket még aznap meghallgatták tanúként, és fél év sem kellett hozzá, a férfit első fokon már is elítélte volna a Miskolci Járásbíróság, ha Bieber Ivóna ügyvéd tárgyalást nem kér. Az elmarasztaló ítélet aztán 2023 nyarán született meg, pénzbüntetést róttak ki rá, az ítélet ellen fellebbezett.
Ehhez képest a buszsofőr elleni – a becsületsértésnél és az állítólagos zaklatásnál jóval súlyosabb – rendőri bántalmazás miatt indított eljárás csigalassúsággal haladt. A sértettet feljelentése után 13 hónappal hallgatták ki először, a kapitányság fegyveres objektumőrét másfél évvel később, a mentőszolgálat rendőrkapitánysághoz riasztott munkatársait pedig a bántalmazás után csak két évvel később. A sértetten kívül nem is emlékezett senki semmire.
Valójában a bántalmazási ügyeknél a nyomozást azonnal meg kellene kezdeni, a tanúkat azonnal ki kellene hallgatni. Itt ezt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség nem tette meg. De ez nem volt elég. Noha az áldozat részletesen elmondta, hogy kik lehettek bántalmazói, egyiküket sem ismertették fel vele személyesen, csak fekete-fehér képeket mutattak neki. És hogy még nehezebb dolga legyen Juhásznak, az első felismertetésnél a bántalmazó fogdaőr képe nem is szerepelt a tablón A másik bántalmazót felismerte ugyan, de az ügyészség szerint nem volt eléggé biztos a dolgában. A második felismerésre bemutatás alkalmával, több mint két évvel az eset után, végre bemutattak neki egy olyan tablót is, amelyen a fogdán szolgálatot teljesítő rendőrök is szerepeltek.
A feljelentést követően 2 évvel és 2 hónappal az ügyészség arra jutott, hogy „nem lehetett megállapítani bűncselekményt”, és mivel a nyomozó hatóság nem látta értelmét újabb eljárási cselekményeknek, az eljárást megszüntette.
A határozat erős kétségeket ébreszt a nyomozó ügyészség szakmaiságával és pártatlanságával szemben. Ott van például két igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye, hogy a sérülés nagy valószínűséggel úgy keletkezett, ahogy az áldozat előadta. Ezt egy radiológus szakkonzulens is megerősítette. Az ügyészségnek ez nem volt elég, mondván, valószínűségre nem lehet vádat alapítani. Csakhogy a „nagy valószínűséggel” kifejezés nem egyszerű valószínűség, és szokatlanul egyértelmű álláspont igazságügyi orvosszakértőknél. (Nem is beszélve arról, hogy ilyen megközelítéssel a buszsofőr ellen sem emelhettek volna vádat zaklatás miatt.)
Az is kiderült, hogy a rendőrök nem mondtak igazat vagy nem emlékeztek jól arra, hogy a kapitánysághoz kiszálltak-e a mentősök. Ők azt állították, hogy nem, miközben az Országos Mentőszolgálat dokumentációja is azt bizonyítja, hogy igenis ott jártak a helyszínen.
Juhász István panaszt nyújtott be a Központi Nyomozó Ügyészséghez. Bieber Ivóna ügyvéddel azt akarják elérni, hogy mégiscsak folytassák a nyomozást, és a lehetőség szerint emeljenek vádat a bántalmazó rendőrökkel szemben.
Nem kivételes ez a miskolci eset, rendszerszintű problémáról van szó. A kényszervallatások és bántalmazások nyomozása évtizedek óta siralmasan alakul Magyarországon. A feljelentések 1–4%-a vezet csak vádemeléshez. A strasbourgi bíróság számos esetben állapította meg, hogy az ügyészség ilyen ügyeknél nem vizsgálja ki kellő alapossággal a bizonyítékokat, és nem végez el alapvető nyomozati cselekményeket. Márpedig fontos tudni, hogy nem csak maga a kínzás vagy embertelen bánásmód sérti alapjogainkat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges bántalmazásokat és megtalálja a felelősöket.