Helsinki Bizottság: nem regisztrálunk! | Magyar Helsinki Bizottság

2017. jún. 13.

A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének.

Jogvédő szervezetként sokszor látjuk: sikerrel járhat az, aki akár reménytelennek tűnő helyzetben, a nála erősebbel szemben is vállalja, hogy kiálljon az igazáért. Mi ilyen embereknek segítünk, és a küldetésünk mellett az ő példájuk is arra sarkall minket, hogy amikor a hatalom a civil társadalom ellen fordul, a támadással szemben a nyilvánosság és a jog eszközeivel lépjünk fel. A Magyar Helsinki Bizottság ezért úgy döntött, nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvény ellen.

1. [Miről szól a törvény?]

A ma elfogadott törvény alapján a Magyar Helsinki Bizottságnak „külföldről támogatott szervezetként” kellene regisztrálnia egy állami nyilvántartásba, és valamennyi nyilvános kiadványán fel kellene tüntetnie ezt a megbélyegző címkét. A Civilizáció kampány keretében több mint 263 civil szervezettel közösen kezdettől fogva tiltakozunk a megbélyegzés ellen, mert az felesleges, kártékony és hátrányos megkülönböztetést jelent. (Barátainkkal ma is kiadtunk egy közös állásfoglalást.) A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem kizárólag a kormány hatalmi érdekeit.

2. [Nem teszünk eleget]

A magyar Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő, nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani. Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni.

Természetesen nem hagyjuk magunkat megszüntetni sem, de a jogi lehetőségeinket a végsőkig ki fogjuk használni. Az ügyfeleink miatt nem kockáztathatjuk a létünket, de meggyőződésünk, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességünk kerülne veszélybe. Az ügyfeleinknek mindig azt tanácsoljuk, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségeikkel, így magunk sem tehetünk másként.

3. [Eleve átláthatóak vagyunk]

A Magyar Helsinki Bizottság működése és finanszírozása teljesen átlátható. A törvényeknek megfelelően a Helsinki Bizottság 2003 óta minden évben benyújtja a bírósághoz és az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza a közhasznúsági jelentését. Ebben valamennyi – nem csak a külföldi, de a hazai – támogatónk hiánytalanul megtalálható a munkánkhoz nyújtott támogatási összegekkel és azok felhasználásának adataival együtt. A mostani törvény nem ír elő új nyilvánossági szabályokat. De nem is az átláthatóság a célja, hanem az, hogy bizonyos szervezeteket (őket a törvény „külföldről támogatottaknak”, a miniszterelnök „ügynökszerveteknek” titulálja) megbélyegezhessenek, és kirekeszthessenek a többi civil szerveződés közül.

4. [Európai normákat hág át a kormányerő]

Tíz napja a Velencei Bizottság előzetes véleménye számos ponton rávilágított a javaslat alapvető jogi hibáira. Ezekből az elfogadott törvény csak szimpla szépészeti módosításokat vett át, a szabályozás az európai normákat sértő alaptermészete mit sem változott. Hiába javasolta valamennyi megszólaló nemzetközi szervezet, hogy a kormányerő egyeztessen a magyar civil szervezetekkel a törvény elfogadása előtt, ez is elmaradt.

5. [Mit fog tenni a Helsinki Bizottság?]

A Helsinki Bizottság minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe vesz, hogy az alapvető jogokat sértő törvénnyel szemben fellépjen.

  1. Annak érdekében, hogy jogainkat a különböző bíróságokon érvényesíthessük, mindaddig nem fogunk „külföldről támogatott” szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelez minket.
  2. Haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
  3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítunk.
  4. A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságától, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.
  5. Részt veszünk a civilek közös kampányában, hogy a magyar társadalom minden tagjához eljusson: a civilek a társadalom javára tevékenykednek, és az erős demokrácia egyik alappillére az erős, független civil társadalom.
  6. Tájékoztatjuk a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről.

Egy civil szervezetnek nem lehet az a célja, hogy feladja céljait és cserbenhagyja ügyfeleit. A Helsinki Bizottságnak sok, egyre több feladata van. Látjuk, hogy az illiberális fordulat óta mind nagyobb szükség van az emberi jogok védelmére, a jogvédőkre. Szükségük van ránk a fogvatartottaknak, a menekülteknek, az állami jogsértések áldozatainak, a szabadságjogaiktól megfosztott honfitársainknak, margóra kényszerített kisembereknek és a jogállamnak is. Szükségük van ránk az ügyfeleinknek. Nélkülünk sokan magukra maradnának. Nekünk ők számítanak a leginkább.

Ezért aztán maradunk, és tesszük a dolgunkat tovább.

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.