Jelentés a Magyarországon menedéket kérő gyerekekről | Magyar Helsinki Bizottság

2017. máj. 17.

Menekülő, családdal vagy kísérő nélkül érkező kiskorúakat tarthatnak őrizetben a magyar hatóságok a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva. A jelenlegi szabályozás a gyermekek belépését, szakszerű életkor-meghatározását és menedékkérelmének benyújtását sem segíti. Évek óta a magyar menekültügyi eljárás a leggyorsabb az Európai Unióban – ez nem érdem, sokkal inkább a rendszer hibáira világít rá. Ma publikált jelentésében a Magyar Helsinki Bizottság példákon keresztül mutatja be a jogi és intézményi környezetet és a mindennapok gyakorlatát.


Borítókép: © UNHCR/Mark Henley

Amikor a helyzet már elviselhetetlenné vált, úgy döntöttünk a férjemmel, hogy négy gyermekünkkel és a férjem beteg unokatestvérével együtt elmenekülünk. Nem gondoltuk volna, hogy ez vár ránk. Üres műanyag palackokat és szemetet égetünk főzéshez, vízmelegítéshez, és hogy ne fázzunk. Amikor esik, a rongyok, amiken alszunk, teljesen átáznak. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a nedves és hideg rongyok és lepedők helyett inkább a földön alszunk: ha a gyerekeim megbetegednének, ilyen körülmények között még teát is alig tudnék főzni nekik” – idéz egy szír anyukát az a tanulmány, amely Magyarországon elsőként összegzi a kiskorúak útját a magyar menekültügyi rendszerben. A család a helyszíni interjú idején már egy hónapja várakozott Tompánál, hogy beléphessen magyar tranzitba.

A magyar kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” szeptemberig biztosan érvényben tartja. A menedékjogi törvény legutóbbi, 2017. március 28-án hatályba lépett módosítása elrendelte, hogy „válsághelyzet” idején menedékkérelmeket csak a tranzitzónákban lehet beadni. Így nagyon türelmesnek és nagyon szerencsésnek kell lennie annak, aki szeretne belépni Magyarországra. Nincs jobb helyzetben az a menekülő sem, akit Magyarország területén feltartóztatnak fel. Őket ugyanis – beleértve a gyermekeket, köztük a kísérő nélküli gyermekeket is – anélkül kísérik a határkerítés túlsó oldalára, hogy benyújthatnának kérelmet – vagyis kezdődik az egész folyamat elölről.

A „válsághelyzet” jogfosztást jelent a menekülő gyermekeknek: a gyermekvédelmi törvény módosítása következtében a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúak kikerülnek a törvény hatálya alól. Mindez lehetőséget ad ezeknek a gyermekeknek a tömeges őrizetbe vételére – ez az intézkedés egyértelműen az Alaptörvénybe ütközik, és semmilyen formában nem szolgálja a gyermekek mindenek felett álló érdekét. Ráadásul „válsághelyzet” idejére a törvény felfüggeszti azt a szabályt is, ami előírja, hogy a menedékkérők legfeljebb 28 napig tartózkodhatnak a tranzitzónában. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezők, köztük gyermekek is, korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatók, amíg ügyükben döntés születik – az elhelyezéssel szemben nincsen jogorvoslat.

A 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúakat ugyan már a kérelem benyújtása napján a kísérő nélküli kiskorúak otthonába (jelenleg még Fótra) kell szállítani, a gyakorlat, sajnos, gyakran más mutat, elsősorban az életkor-meghatározási módszerek súlyos hiányosságai miatt. A menedékkérők életkorának gyakran téves megállapítása miatt ugyanis előfordulhat, hogy 14 év alatti kísérő nélküli gyermekeket 14 és 18 év közöttinek határoznak meg, és ezért a tranzitzónákban tartják őket fogva. A tranzitzónákban fogva tartott kísérő nélküli kiskorúak számára nem rendelnek ki gyermekvédelmi gyámot sem – amivel a magyar hatóságok megsértik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.

Emellett a kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott menedékkérelmek gyakran nem kapják meg a törvényben előírt elsőbbséget, néhány esetben az eljárás majdnem egy évig is eltart. Ez azért is komoly probléma, mert a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők ugyanolyan feltételekkel jogosultak utógondozásra, mint a magyar gyermekek, de csak abban az esetben, ha 18 éves koruk előtt menekült vagy oltalmazott státuszt kaptak. Az elnyújtott procedúra veszélyezteti az utógondozás esélyeit.

2016 októberéig a családok őrizete nem volt jellemző a magyar menekültügyi rendszerre. Azóta romlott a helyzet. Pedig a hatóságoknak nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szabadságtól való megfosztás továbbsúlyosbítja a már eleve traumatizált menedékkérő családok lelki állapotát. Ennek hatása különösen a gyermekeken érezhető, akik nehezen értik meg az őrizet okát, és a legtöbb esetben nem tudnak megbirkózni az ezzel járó trauma feldolgozásával.

A jelentés itt található: http://www.helsinki.hu/foszladozo-vedohalo-menedekkero-gyermekek-magyarorszagon/ 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.