Kik vagyunk? | Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság


A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújtunk menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak.

1989 – Alapításunk éve.

1994 – Ettől kezdve foglalkozunk hivatásszerű jogvédelemmel.

Hogy mit jelent az, hogy jogvédő vagy emberi jogi szervezet vagyunk?

Sokszor érezzük azt, hogy védtelenek vagyunk a hatalmas állammal szemben. Sokan közülünk (fogyatékossággal élők, romák, külföldiek stb.) még kiszolgáltatottabbak: gyakrabban éri őket diszkrimináció, vagy nem tudják a saját érdekeiket érvényesíteni, mert például nincs pénzük ügyvédi segítségre, ha sérelem éri őket.

A Helsinki Bizottság azoknak segít, akiknek az állam megsérti az emberi jogaikat. Ügyfeleink: menekült, fogva tartott, diszkriminált emberek.

Az alapításkor mindössze néhány fős szervezetben mára több mint húszan – jogászok mellett orvosok, közgazdászok, szociológusok és újságírók – dolgozunk. Kezdetben elsősorban ingyenes jogi tanácsadással és képviselettel foglalkoztunk, ma már több területre kiterjedő, sokrétű, a kutatást és a szakmai képzést is magába foglaló jogvédő tevékenységet folytatunk.

Fő tevékenységi köreink:

  • a jogállam védelme
  • menekülők jogvédelme
  • rendőri tevékenység ellenőrzése
  • fogvatartottak jogainak védelme

Miért szerepel Helsinki városa a nevünkben?

A Magyar Helsinki Bizottság egy magyar egyesület. Szinte kizárólag magyarországi ügyekkel, az itteni hatóságok jogsértéseivel foglalkozik. Akkor mi közünk mégis Helsinkihez? Helsinki az emberi jogok és egy tekintélyes emberi jogi mozgalom védjegye. Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat.

A kommunista blokk országaiban ennek nyomán alakultak meg azok a nevükben a záróokmányra utaló öntevékeny csoportok, amelyek saját államaikon kérték számon az egyezményben garantált jogokat. A magyar csoport 1989-ben alakult elsősorban az első szabad parlamenti választás tisztességességének civil ellenőrzése érdekében, de a szervezet már az Alapító Nyilatkozatában a menekültügyi és a fogvatartási ügyeket jelölte meg fő tevékenységi területeként.

További írások

  • Adatszolgáltatás

    A Magyar Hírlap adatszolgáltatási kérelemmel fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Egyesületünk a törvényben biztosított határidőn belül válaszolt a napilap kérdéseire. Bár törvény teszi lehetővé, költségtérítést a kérelmezőtől nem kértünk. Nem szolgáltattunk adatot, ahol azt a személyes adatok védelme tilalmazza, illetve ott, ahol kizárólag költségtérítés ellenében tudunk kiadni adatokat, tekintettel az eddigi ráfordítást jelentősen meghaladó, többszáz órányi becsült munkaigényre, amely a kérdéses adatok kigyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges. Válaszainkból kiderül, hogy a Helsinki Bizottság nem biztosít a munkatársainak sem gépjárművet, sem helikoptert, de még csak mobiltelefon-költségeiket sem állja. A napilapnak küldött adatszolgáltató levelünk itt olvasható.

  • A Magyar Helsinki Bizottság eredményei 2016-ban

    Összeszedtük, mit végeztünk 2016-ban, és a Helsinki Bizottság milyen eredményeket ért el ügyfelei és a magyar jogállam védelme, az emberi jogok érvényesülése érdekében. 

  • Rossz hírünk van Németh Szilárdnak: bele akarunk szólni a politikába, és ez alkotmányos jogunk

    Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Ma az ATV-ben – a Magyar Helsinki Bizottságot kifejezetten megemlítve – tovább részletezte, mi az alapvető kifogása ezekkel a szervezetekkel szemben: bele akarnak szólni a politikába, mégpedig mindenféle „legitimációs részvétel”, azaz a választásokon való indulás nélkül. Rossz hírünk van Németh Szilárd számára: a politikába mindenkinek joga van beleszólni, nem csak a szavazóknak négyévente és nem csak a választásokon induló pártoknak. Nem véletlenül hívják Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának azt az 1966-ban elfogadott nemzetközi egyezményt, amelynek 19. cikke a véleménynyilvánítási jogot, 22. cikke pedig a szervezetek szabad létrehozását biztosító egyesülési jogot nyilvánítja ki. Ezek ugyanis politikai jogok. Az egyének és szervezetek azon szabadságát garantálják, hogy fontos közügyekben véleményt formáljanak, megnyilvánuljanak, és törvényes eszközökkel – tüntetéssel, nyílt levelekkel, pereskedéssel ...

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.