Lépések egy átlátható kirendelt védői rendszer irányába (2009-2012) | Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság eddigi kutatásai azt bizonyítják, hogy a kirendelt védői rendszer jelenlegi formájában nem működik megfelelően, a problémahalmaz egyik sarokköve pedig az, hogy a nyomozó hatóság az illetékes ügyvédi kamara által összeállított kirendelhető ügyvédi névjegyzékből diszkrecionálisan választhat ügyvédet. Ez ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a védencek nem bíznak a hatóság által kiválasztott védőben, és adatok támasztják alá azt is, hogy számos kapitányságon a kirendelések nagy részét ugyanazon egy-két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda kapja, aminek következtében az ügyvéd megélhetése, praxisa a kirendelő hatóságtól függ. Mindez pedig veszélyezteti a védői függetlenséget és a hatékony jogvédelmet, amellett, hogy a kiválasztási rendszer nem nyilvános és átláthatatlan szempontok alapján működik.

A „Lépések egy átlátható kirendelt védői rendszer irányába” program célja a Helsinki Bizottság által az utóbbi években aktívan elemzett és vizsgált terület, a kirendelt védői rendszer reformja, ezen belül is a kirendelési rendszer országos szintű elemzése és a kirendelési gyakorlat megváltoztatása.

A program részeként a Helsinki Bizottság hét magyarországi régióban összesen 28 helyi rendőrkapitányságtól és megyei rendőr-főkapitányságtól kért adatot az illetékességi területükön a hatáskörükbe tartozó ügyekben 2008-ban kirendelt védők nevéről, illetve egyes ügyvédekre lebontva a kirendelések számáról. Az adatkérés célja az volt, hogy demonstrálja: elterjedt gyakorlat, hogy a kirendeléseket aránytalanul osztják meg a kirendelhető védők között, veszélyeztetve ezzel a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.Tizenhét rendőrkapitányság perindítás nélkül eleget tett az adatkérésnek, és az adatok kiadását megtagadó rendőrkapitányságok ellen indított perekben a bíróságok szintén majd minden esetben egyetértettek a Magyar Helsinki Bizottság azon álláspontjával, hogy a kirendelt védők neve és ügyeik száma közérdekből nyilvános adat. Három eset azonban a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindhárom ügyben úgy döntött, a kért adatok nem ismerhetők meg, mert azok a kirendelt védők személyes adatai. A Magyar Helsinki Bizottság szerint e döntések sértették a véleménynyilvánítás az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében foglalt szabadságát, ezért 2011-ben mindhárom ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. 2016 novemberében meghozott döntésében az EJEB megállapította, hogy valóban sérült a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánítási szabadsága.

Az adatkérést követően a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány saját kezdeményezésére vizsgálatot indított a megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén működő rendőrkapitányságok kirendelési gyakorlatának áttekintése céljából. A vizsgálat eredménye sommásan: „egyes ügyvédek személye preferált, a kirendelési gyakorlat eltorzult, aránytalan képet mutat”. A Helsinki Bizottságnak is megküldött intézkedésében a főkapitány felhívta a főkapitányság alárendeltségébe tartozó helyi kapitányságok vezetőit, hogy vizsgálják felül a védőkirendelések helyi gyakorlatát, és – a védelemhez való jog tényleges biztosítása céljából – tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ügyek elosztása arányosabb legyen.

A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság a megyei ügyvédi kamarákkal és a kijelölt rendőrkapitányságokkal együttműködve kísérleti jelleggel módosította a kirendelési gyakorlatot három rendőri szervnél, oly módon, hogy a program keretében elkészítendő szoftver segítségével véletlenszerűen kiválasztott ügyvédeket rendelt ki a hatóság. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Budapest X. Kerületi Rendőrkapitányságot, míg az Országos Rendőr-főkapitányság a Szombathelyi és a Szarvasi Rendőrkapitányságot jelölte ki a projekt helyszínéül.

A kirendelt védők tevékenységét a hat hónapos tesztidőszak alatt induló, valamint a tesztidőszakot megelőzően jogerősen lezárult ügyek vonatkozásában iratelemzés segítségével értékelték a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, annak érdekében, hogy megvizsgálható legyen: a kirendelt védők tevékenységére hatással van-e a kirendelési gyakorlat módosítása. Az iratelemzés a Magyar Helsinki Bizottság által egy korábbi programja során alkalmazott és tesztelt kérdőív segítségével történt.

 

A program tapasztalatait összefoglaló tanulmányt és az annak alapján készített, a kirendelt védői rendszer reformját célzó javaslatot 2012. február 24-én konferencia keretében mutatták be az érintett szakembereknek. A kutatásról szóló beszámoló és a kirendelés gyakorlat átalakítására irányuló javaslat, amelyet a konferencián elhangzottak alapján véglegesítenek majd, itt olvasható. A kutatás tapasztalatait bemutató előadás anyaga itt, a kirendelési gyakorlat reformjára irányuló javaslatról szóló előadás pedig itt elérhető. A konferencia programja itt olvasható.

A konferenciát követően véglegesített tanulmány itt olvasható:

Ki rendelt itt védőt?  – Egy alternatív védőkirendelési modell tesztelésének tapasztalatai

 

 

 

A program megvalósulását a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatta.

 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.