Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket.

A Magyar Helsinki Bizottság azért dolgozik, hogy a menekülők Magyarországtól éppúgy igazi segítséget kapjanak, mint ahogyan az 1956 után innen Nyugatra menekülő százezrek.

Farahnaz Karimi elvált asszony, aki egy külföldi hírügynökségnél dolgozott Afganisztánban, mint fotós újságíró. Kevés veszélyesebb munka létezik ennél a háború sújtotta országban. Neki sikerült elmenekülnie egyik fiával, de családjának nagyobbik része sajnos ott maradt. A menekülők Magyarországon kötöttek ki. Az asszony mindent elkövetett, hogy családja is ide jöhessen. A Helsinki Bizottság segített nekik abban, hogy többi gyermekével és idős szüleivel újra egy családot alkothassanak.

2013 óta megsokszorozódott a Magyarországon regisztrált menedékkérők száma. 2014-ben 43000 menedékkérelmet nyújtottak be, 2015-ben a szám tovább nőtt. A menekülők főként Szíriából és Afganisztánból érkeznek, emellett jelentős a Pakisztániak száma, és egyre többen jönnek Irakból is. 2015 februárjáig a Koszovóból is sokan érkeztek.

Menekült: Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni.

A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja. Menekült ügyfeleink jelentős része súlyosan traumatizált, hazájukban vagy menekülés közben sokan borzalmas élményeket éltek át. Legtöbben profi jogi segítség nélkül nem értenék, hogy pontosan mi is történik velük és nem tudják milyen jogaik és kötelezettségeik vannak menedékkérőként.

Ayman behívót kapott Bassár el-Aszad állami hadseregétől. A fiatal férfi nem akart az övéi ellen harcolni a szíriai polgárháborúban. És különösen nem akart az Iszlám Állam terroristái közé kerülni. Előbb bujkált, majd elmenekült hazájából. A Helsinki Bizottság segítségével kapott menedékjogot Magyarországon.


A menekülők nem bűnözők, mégis gyakran börtönkörülmények között tartják őket fogva „menekültügyi őrizetben”. Munkatársaink hetente keresik fel az összes idegenrendészeti és menekültügyi fogdát. A menedékkérők jogellenes fogva tartása miatt tett beadványainkat a strasbourgi bíróság eddig minden esetben megalapozottnak találta.

Az ország tíz városában évente több mint ezer menedékkérőnek nyújtunk jogi segítséget, sokszor biztosítunk jogi képviseletet. Évi száz felett jár az olyan ügyek száma, amelyeknél a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) által elutasított menedékkérőket képviselünk annak érdekében, hogy a bíróság megváltoztassa a döntést.

Mindenkinek az az érdeke, hogy egy menekült mihamarabb és minél sikeresebben megtalálja helyét új hazájában. Az integrációban különösen sokat segít, ha családjával együtt élhet biztonságban. A menekültek családegyesítése Magyarországon igen nehézkes, az oltalmazottaknak pedig szinte lehetetlen. A Helsinki Bizottság több esetben is eredményesen működött közre családegyesítési ügyekben.

Oltalmazott státuszt jellemzően olyan menekülők kapnak, akiket nem „személyes” ok (vallás, politikai vélemény, stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük.

A világon emberek millióinak nincsen semmiféle állampolgársága, őket hontalanoknak nevezik. Helyzetük gyakran hasonló a menekülőkéhez, sőt, akár még rosszabb is lehet, amikor „jogi szellemként”, hivatalos papírok nélkül kénytelenek élni.

Hontalan: A hontalan személy egy államnak sem állampolgára. Miután az állampolgársághoz való jog egy a nemzetközi jog által széles körben elismert alapvető emberi jog, a hontalanság súlyos jogsértésnek tekinthető. A hontalan személy sokszor legalapvetőbb jogait sem tudja gyakorolni, semmilyen állam védelmét nem tudja igénybe venni, sőt gyakran hivatalosan „nem is létezik”. A hontalanok jelentős része (de nem többsége) egyben menekült is.

A Helsinki Bizottság adja jelenleg az Európai Hontalanügyi Hálózat elnökét, és évek óta a hontalanok ügyének egyik legaktívabb nemzetközi szószólója. Évek óta dolgozunk azért, hogy egy Magyarországon született gyermek se lehessen hontalan.

Fő tevékenységeink mellett számos alkalommal nyújtottunk segítséget magyar állampolgároknak is, akik számára a hatóságok nem akarták engedélyezni, hogy külföldi családtagjaikkal együtt élhessenek Magyarországon. Figyelemmel kísérjük az állampolgársághoz kapcsolódó kérdéseket is, különös tekintettel az esetleges eljárási visszásságokra, valamint a menekültek és hontalanok honosítására, amit Magyarország nemzetközi jogi kötelessége elősegíteni. Információszolgáltatással és sajtómunkával igyekszünk eloszlatni a magyar társadalomban meglévő, és a politikai közbeszéd által sajnálatosan tovább erősített félelmeket a bevándorlással és menekültüggyel kapcsolatban.

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.