Rendészet és büntető igazságszolgáltatás | Magyar Helsinki Bizottság
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.

Védelemhez való jog

Ha valaki ellen büntetőeljárás folyik, a rendőrség lehallgathatja a telefonját, megbilincselheti, őrizetbe veheti.

Fontos, hogy a meggyanúsított, megvádolt emberek is élhessenek a törvény adta jogaikkal: legyen ügyvédjük, tudják, mivel gyanúsítják, illetve vádolják őket, értesíthessék a hozzátartozóikat, ha őrizetbe veszik őket.

Ki az a „kirendelt védő"?

Magyarországon, ha a gyanúsított nem tud ügyvédet fogadni a nyomozás során, a rendőrség mondja meg, ki legyen a terhelt kirendelt védője. Márpedig a rendőrség – szerepénél fogva – ellenérdekelt: feleslegesnek tűnő „jogászkodástól” mentesen, minél gyorsabban szeretné lezárni az ügyeket. A rendőrség tehát – az esetek többségében – maga választhatja meg a kritikusát, ami gátolja a hatékony védelemhez való jog érvényesülését. Kutatásaink kimutatták, hogy a kirendelt védők aktivitása elmarad a meghatalmazott védőkétől, például a kulcsfontosságú első kihallgatáson, az esetek mindössze 16%-ában vett részt a kirendelt védő, míg a meghatalmazott ügyvédek esetében 63% volt az arány.

Igazoltatás

Az emberek többsége csak akkor találkozik rendőrökkel, amikor igazoltatják. Ez még annak is rossz érzés lehet, akinek rendben vannak az iratai és nem követett el semmilyen törvénytelenséget.

Az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés, több milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. 2014-ben 2 786 395 esetben, 2015 első öt hónapjában 1 238 926 alkalommal igazoltattak. 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgáltuk, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek. Azt még soha senki nem bizonyította, hogy a véletlenszerű igazoltatások hatékonyak lennének például a körözésekhez képest.


Nem egy öltöny, nyakkendő

Hatósági erőszak

A rendőri jogsértés legsúlyosabb formája a bántalmazás. Az emiatt tett feljelentések után mégis csak elenyésző százalékban születik ítélet. A közvélemény nem is nagyon értesül a rendőri brutalitásról, az elmúlt időszakból is csak a 2006-os rendőri erőszak vált közismertté.

Rendőrök ellen indított büntetőeljárások ritkán kerülnek bíróság elé, és az enyhének tűnő ítéletek gyakran zárulnak azzal, hogy a „megtévedt rendőrt” előzetesen mentesítik a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ennek pedig az az eredménye, hogy a bűnös tovább szolgálhat. A Helsinki Bizottság rendszeresen nyújt segítséget a rendőri, hatósági erőszak áldozatainak.

Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás olyan, mint a börtönbüntetés – jogerős bírói ítélet nélkül. Sokszor rendelik el automatikusan, csekély súlyú esetekben is, például lopás esetén vagy olyankor is, amikor a terhelt együttműködik, és nem merül fel a szökés és elrejtőzés veszélye, hiszen például külföldről jött vissza, hogy részt vegyen a kihallgatásán.

Az előzetes letartóztatottak sokszor rosszabb helyzetben vannak, mint az elítéltek, mert gyakran napi 23 órát töltenek a zárkájukban, és nem tudják, mikor szabadulnak.

Az előzetes letartóztatásnak olcsóbb, a terheltet és környezetét kevésbé terhelő alternatívája a házi őrizet.


Börtönviszonyok, börtönzsúfoltság

A magyar börtönök túlzsúfoltak. A fogvatartottak száma 2008 óta növekszik, 2014-ben átlagosan 18 204-en voltak börtönben, az átlagtelítettség 141%-os volt, vagyis körülbelül 13 000 férőhelyre zsúfoltak össze több mint 18 000 embert.

Kis helyen összezárt emberek között gyakoribb a konfliktus, és többen válnak erőszak áldozatává, a börtönszemélyzetnek is nehezebb a dolga a frusztrált fogvatartottakkal.

A rossz börtönkörülmények megszüntetése nem csupán emberi jogi okokból fontos, hanem azért is, mert az emberséges fogvatartásból szabadulók sokkal könnyebben tudnak beilleszkedni a kinti világba és társadalmunkba. A mostoha állapotok a megszüntetése tehát mindannyiunk elemi érdeke.

1996 óta több száz rendőrségi fogdát, évente átlagosan 4–5 börtönt kerestünk fel azzal a céllal, hogy ellenőrizzük: törvényesen bánnak-e a fogvatartottakkal. Szervezetünk sokat tett azért, hogy rendőrségi fogdában ne lehessen végrehajtani az előzetes letartóztatást. Több esetben egyedi segítséget nyújtottunk fogvatartottaknak, akiket jogsértés ért; és elértük, hogy változzanak a börtönkörülmények. Közreműködésünk nyomán a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte Magyarországot, hogy hatékony eszközökkel a lehető legrövidebb időn belül számolja fel a zsúfoltságot.

A Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a börtönben elszenvedett jogtalanságok, hatósági bántalmazás, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás áldozatainak.

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.