Sándor Ferenc tavaly október 7-én a Nyugati pályaudvar előtt üldögélt az egyik padon. Ő kétségtelenül minden tekintetben hajléktalannak számít, kilenc éve került utcára, viseltes ruháiban és erős műanyagszatyorral a lába mellett azon a napon is hajléktalannak látszott. Három órája volt már ott, nem viselkedett kihívóan, nem italozott vagy lármázott, csak csendesen ücsörgött, amikor este 7 tájban hozzálépett a rendőr, hogy igazolja magát. Az intézkedő ugyan köszönt, de – bár kötelessége lett volna – nem mutatkozott be és nem közölte az igazoltatás célját. „Seri”, persze, nem lepődött meg, volt ilyenben már része, papírjai rendben voltak, körözés alatt nem állt, így gyorsan szabadult. Az igazoltatás után nem került sor semmilyen intézkedésre a rendőrség részéről.

Tőle két padra ugyanúgy három órája üldögélt a nálánál 30 évvel fiatalabb Papp Gáspár is. Ő se csinált semmi különöset, csak várakozott, nála éppenséggel hátizsák volt, nem műanyag szatyor, és ő kétségkívül nem festett hajléktalanként, hanem afféle városi középosztálybeli fiatalnak tűnt, ami igaz is. Hozzá valami ok miatt nem lépett oda rendőr. Ugyanazok az intézkedők még három személyt igazoltattak este 8-ig, történetesen ők cigányok voltak, akikkel, mivel minden rendben találtatott, szintén nem történt semmi egyéb.

„Seri” és „Gazsi” nem véletlenül üldögéltek a Nyugati előtt. Ők és az AVM más aktivistái, szimpatizánsai tesztelési eljárásban vettek részt. Szerették volna tudni, vajon a rendőrök hasonlóan járnak-e el hajléktalan emberekkel, mint jól szituált állampolgártársaikkal. A tesztelés során a rendőrök csakis a hajléktalan aktivistákat igazoltatták.

Felírták azt is, hogy kiket tartóztattak még fel a rendőrök: az igazoltatottak majdnem fele hajléktalan állampolgár volt. A kutatás hajléktalan résztvevői arra is vállalkoztak, hogy 2014. október 27-től november 11-ig űrlapokon rögzítik, a velük vagy másokkal szembeni rendőri intézkedéseket. A kéthetes megfigyelés és teszteléssel során összesen 12 igazoltatás történt, ebből három is olyan volt, amikor az intézkedés alá vont aktivista létfenntartását biztosító szolgáltatást (ételosztást, orvosi ellátást) vett igénybe. Az intézkedéseket nem igazán indokolták meg a rendőrök, az igazoltatások céljáról való tájékoztatás valamennyi esetben jogszerűtlen volt.

A rendőrség diszkriminatív igazoltatási gyakorlata miatt eljárást indítottunk a Város Mindenkié csoporttal együtt az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt. A rendőrség meg sem jelent az EBH előtt, hogy saját álláspontja mellett érveljen.

Ahogy azt Sándor Ferenc, az egyik, rendszeres rendőri igazoltatással zaklatott hajléktalan ember megállapítja: teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a láthatóan hajléktalan megjelenésű („nem egy nyakkendő, öltöny”) embereket rendszeresen, a felmérés szerint havonta legalább két alkalommal igazoltatják. A Magyar Helsinki Bizottság és az AVM elvárja, hogy a BRFK az eljárások pontos leírásával és indokaival válaszoljon.

Ha szeretnéd tudni, mi lett az ügy vége, kövesd oldalunkat, amit új információkkal fogunk frissíteni!

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.