Strasbourg elmarasztalta a magyar államot a devecseri szélsőjobboldali demonstrációval kapcsolatban | Magyar Helsinki Bizottság

2017. jan. 17.

Négy és fél év után ért el sikert a Magyar Helsinki Bizottság két ügyfele az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ügyfeleink azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a magyar hatóságok nem biztosítottak megfelelő védelmet nekik, amikor a devecseri cigányellenes demonstráció résztvevői gyalázták és kővel dobálták a helyieket. A bíróság kimondta, a magyar hatóságok elégtelen fellépése azt üzente a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak.

2012. augusztus 5-én a Jobbik által meghirdetett cigányellenes demonstráció során, a párt politikusainak gyűlölködő beszédeit követően a tömeg a település romák lakta utcáiba vonult, gyalázta, fenyegette a cigányságot és megdobálta a helybeliek házait. A Bíróság fejenként kb. 10 700 eurót ítélt meg kártérítésként és perköltségként a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt Király Alfrédnak és Dömötör Norbertnek. 

Amint az emlékezetes a devecseri tüntetésen, amelynek célját különböző internetes források „az együttélési normákat betartani képtelen cigánybűnözők” elleni fellépésben jelölték meg, számos uszító megnyilvánulás hangzott el a szónokoktól. Toroczkai László például arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg. Kifejtette: a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről beszélt, és azt mondta: a „cigány fajta” úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.

 

A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta részére vonultak, ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos cigányok!”) skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki a bedobott betondarabtól meg is sérült. A rendőrök azonban nem oszlatták fel a tüntetést, sőt nem igazoltattak vagy állítottak elő senkit. Ennek köszönhetően mindössze egyetlenegy támadó ellen folyt büntetőeljárás, mert a többi elkövetőt nem lehetett egyértelműen azonosítani. A gyűlöletkeltő beszédeket tartó politikusok ellen közösség tagja elleni izgatás miatt indult nyomozást azzal szüntették meg a hatóságok, hogy a beszédek „indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak”. 

Király Alfréd és Dömötör Norbert a Kúriáig vitte a rendőrség elégtelen fellépése elleni panaszt, azonban a magyar szervek minden tekintetben kifogástalannak találták a hatósági eljárásokat. Az ezekkel párhuzamosan indított strasbourgi ügyben a mai napon született döntés. „Itt nem személyesen rólunk, hanem az egész roma közösségről van szó. A strasbourgi döntés nekik szóló üzenet, egyértelművé teszi, hogy joguk van a védelemhez” – kommentálta az ítéletet Király Alfréd.

A strasbourgi bíróság két konkrét körülmény miatt, és az üggyel kapcsolatos hatósági magatartások összességét értékelve helyt adott a panasznak, és megállapította ügyfeleink jogainak sérelmét. A Bíróság álláspontja szerint hibázott a magyar rendőrség és ügyészség, amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintette. A Bíróság szerint nem maradhatnak következmények nélkül egy kisebbségi csoport megfélemlítésére irányuló eseményen elhangzó, etnikai háborúra hívó felszólalások egy olyan időszakban, amikor a paramilitáris szervezetek felvonulásai egyébként is „széleskörű, koordinált megfélemlítés” formáját öltik. A magyar hatóságok azonban – az erre irányuló feljelentések dacára – senki ellen nem indítottak büntetőeljárást közösség elleni izgatás miatt.

Másrészt annak ellenére, hogy több száz rendőr biztosította a rendezvényt és számos tüntető tanúsított erőszakos magatartást, mindössze egy elkövetőt sikerült azonosítani, aminek részben az is volt az oka, hogy helyben igazoltatásra és előállításra egyetlen alkalommal sem került sor az erőszakos tüntetőkkel szemben.

„A hatóságok által elkövetett két mulasztás a Bíróság szerint azt az üzenetet közvetítette a nyilvánosság felé, hogy az ilyen magatartást a hatóságok jogszerűnek tartják, vagy legalábbis eltűrik Magyarországon. A nyíltan rasszista magatartások gyakorlatilag következmény nélkül maradtak, és az állami hatóságok nem védték meg a panaszosoknak megfélemlítés-mentes magánszférához és etnikai identitáshoz való jogát” – mondta dr. Kádár András Kristóf, a panaszosok képviselője. Ugyanakkor a nemzetközi bíróság döntése felemás siker, ugyanis a bíróság úgy ítélte meg: nem bírálhatja felül a hazai hatóságok azon értékelését, amely szerint a rendőrség jogszerűen tekinthetett el a demonstráció feloszlatásától és az erőszakos cselekmények elkövetőinek kiemelésétől, mivel ez az értékelés nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan és önkényes.

A Bíróság a panaszosoknak fejenként kb. 7,500 eurót ítélt meg kártérítésként és 3,200 euró körüli összeget perköltségként. 

***

Az ítélet teljes szövege itt érhető el angolul, magyar nyelvű összefoglalója pedig itt olvasható.

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.