Témakör: Menekültek és külföldiek jogai

Ez a tájékoztató hasznos információkat tartalmaz számodra, ha 2022. február 24. előtt jogszerűen érkeztél Magyarországra, most a háború miatt nem tudsz visszatérni Ukrajnába ÉS ukrán állampolgár vagy ukrán állampolgár családtagja vagy (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, ukrán állampolgár gyermek szülei és más rokonai, akik egy háztartásban éltek, még ha nem is ukrán állampolgárok), vagy ha Ukrajnában menekültként vagy hontalanként ismertek el, vagy ilyen személy családtagja vagy.

Munkatársunk, Gyulai Gábor volt a vezető szakértője az EU Menekültügyi Ügynöksége által szervezett európai bírói szemináriumnak a héten Máltán. Az Unió minden részéről érkezett ötvennél is több résztvevő bíró és bírósági tréner két napig azokkal … Tovább olvasom

„Elsőrendűnek tekintjük, hogy a gyerekek ne zuhanjanak ki az oktatásból.”

„Fel kellett emelni a gyerekeket, hogy ne tapossák őket agyon.”

„Anyu próbált nyugtatni, hogy nem lesz semmi baj. Hittem neki, muszáj volt.”

„Ha vége lesz a háborúnak, akkor én viszem haza a családot.”

„Csak a gyerekeim vannak. Ők az életem.”

„A tavasszal elültetett fokhagyma már biztos felmagzott és hatalmasra nőtt.”

Szeptember 22-én nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.

A Magyar Helsinki Bizottság, és a She 4 She civil szervezetek menekült emberek és Magyarországon élő külföldiek alkotásaiból rendeznek kiállítást.

A filmművészetet születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – sokszor maguk is migránsok – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistája.

A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.

A Magyar Helsinki Bizottság menekült ügyfele pert nyert a magyar állammal szemben. Az iráni keresztény férfi hiába próbálkozott az országba belépni és itt menedéket kérni, rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába –  és bántalmazták is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát. 

Nagy jelentőségű ítéletet hozott ma az Európai Unió Bírósága. Kimondta, hogy az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely eddig megkövetelte, hogy az indoklás nélküli szakhatósági állásfoglalásokat a hazai menekültügyi hatóság perdöntőnek tekintse, és attól ne térjen el. Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet. 

A magyar szerveknek meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az Európai Unió határőrizeti ügynöksége támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.

A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: októberi kezdéssel önkéntes joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba. … Tovább olvasom

Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.

Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját. Az otthonukból háború vagy más borzalmak miatt elüldözött emberek száma meghaladja a százmilliót. Földünk lakói közül ma minden 77. ember menekült. Az „Üldözöttek Országa” volna a világ 17. legnépesebb állama. Népesebb, mint Törökország vagy Németország. A rengeteg menekülőnek sokkal rosszabb volna a helyzete az önzetlen emberek millióinak segítsége nélkül. Az idei menekültnap róluk, önkéntesekről, civil segítőkről és jó emberekről is szól.