A civilek Strasbourgban is beperelték a magyar államot az őket megbélyegző törvény miatt | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. jan. 29.

Tizennégy civil szervezet közösen kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg, a civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt. Az érintett szervezetek ma hozták nyilvánosságra a beadványuk tartalmát.

Az Alkotmánybíróság januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvényt, amellyel kapcsolatban 23 szervezet közös panaszt nyújtott be még júliusban. Mivel a bíróságot semmilyen konkrét határidő nem köti, és az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján tizennégy civil szervezet decemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A beadvány indokolása megismétli az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény továbbá szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést – amint arra már a gyakorlatban is vannak példák. A törvény nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok.

A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A Civilizáció kampány keretében számos civil szervezet kezdettől fogva tiltakozott a törvény ellen, mivel az jogsértő, megbélyegző és felesleges. A gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott törvénycsomag tervezetével

Az indítványozók:

Amnesty International Magyarország, Az emberség erejével – CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Igazgyöngy Alapítvány, Jogriporter Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Közélet Iskolája Alapítvány, Levegő Munkacsoport, Magyar Helsinki Bizottság, Magyarországi Európa Társaság, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Ökotárs Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért.

Az indítványozók számára ingyenes jogi képviseletet a Matrix Chambers nevű nemzetközi ügyvédi iroda nyújt az eljárásban.

 

Egyéb tudnivalók.

Lehet-e csatlakozni a beadványhoz?

Ehhez a beadványhoz már nem, de új kérelmet bármely jogaiban sérelmet szenvedett szervezet benyújthat. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint egy ügyet csak akkor lehet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. A kérdéses törvényt 2017. június 15-én írta alá a köztársaság elnök, e dátumtól számított hat hónapos határidő pedig már eltelt. Ha valaki később nyújt be kérelmet, arról is meg kell győznie a Bíróságot, hogy a jogsérelme folyamatos, így nem releváns a 2017 decemberében lejárt határidő.

Mi fog történni az eljárásban?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságát sem kötik eljárási határidők, nehéz lenne megjósolni, hogy mikor születik döntés. Azt azonban – ha a beadvány a formai feltételeknek megfelel – meg fogja előzni egy levélváltás a Bíróság, a magyar kormány és az indítványozók között, amely során a kormánynak is lehetősége lesz jogi érveit kifejteni, a kérelmezőknek pedig lehetőségük lesz ezt vitatni. Az is elképzelhető, hogy a kérelmezők vagy a magyar kormány oldalán harmadik felek avatkoznak be az eljárásba (ahogy magyar civil szervezetek is beavatkoztak az orosz civileket támadó külföldi ügynöktörvény miatt folyó hasonló eljárásba). Az eljárás végén a Bíróság a kérelmezők javára igazságos kártérítést is megállapíthat, a kérelmezőknek az eljárás egy későbbi fázisában kell majd az erre vonatkozó igényüket megjelölniük.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.