A Helsinki Bizottság kétharmados győzelmet aratott | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. júl. 03.

Két és fél év után, július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron , Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyékben. Így a megyék többségében három napja nincs felhatalmazás arra, hogy a rendőr az igazoltatásnak a törvényben meghatározott okain túl „általános igazoltatás” alá vonja az állampolgárokat. Bár 9 megyében még tart a fokozott ellenőrzés, az ország lakosságának kétharmada (6,6 millió fő) olyan megyében él, ahol nem rendelt el fokozott ellenőrzést az országos rendőrfőkapitány.

A Magyar Helsinki Bizottság évek óta küzd a fokozott ellenőrzés észszerű korlátozása érdekében. Elemzéseinkben és kutatásokban bizonyítottuk be, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok tömegének a jogait. 2013-ban az alapvető jogok biztosához fordultunk, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, mert ügyfelünket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.

Legutóbb 2018. június 5-én fordultunk az ORFK-hoz, hogy megtudjuk, az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg. Bár a levelünkre kapott semmitmondó válaszból az okokat nem tudtuk meg, július 1-jén a magyarok kétharmada mégis úgy ébredhetett, hogy megyéjében nem volt fokozott ellenőrzés.

A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőri szerv vezetőjének utasításában meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, a rendőrnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné.  Az országos rendőrfőkapitány 2015 óta úgy értelmezi a törvényt, hogy a „meghatározott terület” Magyarország teljes közigazgatási területe, az „időtartam” pedig akár 5 hónap is lehet. „Ez az értelmezés rettentően tág teret ad annak, hogy a rendőr szinte gondolkodás nélkül bárkit önkényesen igazoltathasson” –mondta Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.

A magyar rendőrségi „igazoltatási statisztika” nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. 2017-ben több mint 1,1 millió igazoltatatás történt, és a számok három éve emelkedést mutatnak. Az igazoltatás ezen formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében, a szabályozással szemben viszont komoly alkotmányossági aggályok is felvethetők. A rendőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján a rendőri szerv vezetője gyakorlatilag bármikor elrendelheti a fokozott ellenőrzést, ami alatt a rendőrök bárkit igazoltathatnak ok nélkül. A jogbiztonság követelményét sértő szabályozás következtében könnyen előfordulhatnak tömeges alapjogsérelmek, mert a fokozott ellenőrzés alatt foganatosított rendőri intézkedések nagyobb eséllyel sérthetik az állampolgárok emberi méltóságát és magánszféráját, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogukat.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.