A „hirtelen felindulásból elkövetett” szigorítás nem segít az áldozatokon
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. jan. 29.

Az igazságügyi miniszter a győri tragédia után arra jutott, hogy elsősorban a feltételes szabadságra bocsátás szabályait kell szigorítani. Ennek részleteit az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésben dolgozta ki. Ezt véleményezte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők szerint a párkapcsolati erőszak áldozatainak valóban szükségük van hatékony védelemre, ez azonban a miniszter javasolta törvényváltoztatásokkal nem érhető el.  A büntetőjogi szigorítások és a bírák döntési körének a szűkítése nem jelent megoldást. Nem kapkodásra, hanem valóságos szakmai és társadalmi párbeszédre van szükség.

Varga Judit igazságügyi miniszter január 22-én tette fel előterjesztését a tárca honlapjára. A szakma és társadalom mindössze öt napot kapott arra, hogy véleményezze a dokumentumot. A Magyar Helsinki Bizottság részletes véleménye itt elolvasható.

A miniszteri előterjesztés „a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról” címet viseli, ám leginkább a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását tartalmazza. Önmagában a büntetőjog szigorítása jellemzően nem tartja vissza az elkövetőt, és nem védi meg az áldozatot.

Ha valóban az áldozatok megvédése, illetve újabb tragédia megelőzése a cél, a Magyar Helsinki Bizottság szerint felül kellene vizsgálni a gyermekvédelem rendszerét, a gyámhatóság működését, a felügyelt kapcsolattartás gyakorlatát, valamint a kiskorú veszélyeztetésével és a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot. Ezeken a területeken hatékony képzési programokat kell elindítani. Megfelelő adatgyűjtés, valamint kellő létszámú, felkészült, és anyagilag megbecsült szakember nélkül azonban nem várható javulás.

Ennek ellenére az előterjesztés szerint az előélettől, személyi körülményektől vagy a bűncselekmény befejezettségétől függetlenül bizonyos bűncselekményeknél a miniszter már az ítélet kiszabásánál véglegesen ki akarja zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

A feltételes kedvezmény nem automatikus

Fontos tudni, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem azt jelenti, hogy az elítélt automatikusan korábban szabadul. Ahhoz számos feltétel teljesülése szükséges. 2017-ben például 4201-en szabadulhattak feltételesen így, míg 1420 esetben a büntetés-végrehajtási bíró nem adta meg a kedvezményt.

A feltételes nemcsak az elítéltnek és a büntetés-végrehajtásnak hasznos, hanem a társadalomnak is. A hatályos Büntető Törvénykönyv indokolásában is az szerepel, hogy „a feltételes szabadság a bíróság számára korrekciós lehetőség, az elítélt számára pedig perspektívát nyújt, ugyanakkor átmenetet és próbatételt is jelent a társadalomba való visszailleszkedéshez. A feltételes szabadság lehetősége a büntetés-végrehajtás rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet.”

A szigorítás újabb teher a börtönöknek

A feltételes valóban fegyelmező erővel bír a börtönökben, az elítéltek ugyanis nem akarják elveszíteni a „kedvezmény” lehetőségét. Ez pedig a mostani jelentős létszámhiánnyal küszködő intézetekben különösen fontos. Csak 2018-ban mintegy 1,5 millió munkaórás túlszolgálatra volt szükség, mert annyira kevés a börtönőr, van olyan intézet, ahol a felügyelők közel fele hiányzik. Olykor reintegrációs tisztek, pszichológusok és irodai alkalmazottak látnak el felügyelői feladatokat. A szabadulás reményétől megfosztott elítéltek újabb terhet jelentenek majd az intézeteknek, hiszen nem függ a “kedvezményük” attól, hogy viselkednek bent.

Fiatalkorúak kizárása

Különösen rossz ötlet az, hogy súlyos bűncselekményeknél a 16 és 18 év közöttiek esetében is bizonyos esetekben már az ítélet meghozatalakor kizárhatná a bíró a feltételes lehetőségét. Európai országok nem alkalmaznak ennyire súlyos szabályt a fiatalkorúakkal szemben. Jó okkal, hiszen a fiatalok, gyerekek büntetésének elsődleges célja az, hogy a helyes irányba fejlődjenek. Már az ítélethirdetésnél végérvényesen kimondani, hogy erre az állam képtelennek tartja őket, semmiképpen nem szolgálja a fejlődésüket, minden esélyt elvesz tőlük.

A Magyar Helsinki Bizottságnak meggyőződése, hogy miniszteri előterjesztés megfelelő utat is kínál a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében: azt, hogy az elítélteket alapos és megfelelő vizsgálat után bocsáthassák vissza a társadalomba. A feltételes szabadság kizárása ugyanakkor éppen ezt az alapos vizsgálatot és az elítélt erőfeszítéseit, esetleges megváltozását akadályozza meg.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.