Kúria: az idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálata nem hatékony

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye több, a Helsinki Bizottság munkáját is érintő, jelentős idegenrendészeti kérdéssel foglalkozott, így például

• a tartózkodási és letelepedési engedélyezési és hosszabbítási, kétfokú eljárásokban hozott hatósági döntések bírósági  felülvizsgálatának,
• a Harmtv. szerinti kiutasítást érintő határozatok bírósági felülvizsgálatának,
• a kiutasítást előkészítő és idegenrendészeti őrizetet meghosszabbító soron kívüli eljárást jelentő nemperes eljárások gyakorlatával.

A dr. Kovács András György bíró által vezetett munkacsoport megállapította, hogy az idegenrendészeti őrizet bírósági felülvizsgálata nem hatékony, amelyet négy okra vezetett vissza:

1. Egyes bíróságok esetében a helytelen ügyvitel, ügyiratkezelés.

2. Az ügygondnoki képviselet formális volta, részleges hiánya, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak teljes hiánya.

3. A felülvizsgálat tárgyának, mérlegelési szempontjainak tisztázatlansága, az őrizet jogalapjának olyan értelmezése, amely mind elvileg, mind gyakorlatilag – szinte – kizárólag a hatóság indítványában foglaltak elfogadásához vezethet.

4. Az eljáró bírák túlterheltsége.

Az elemzés szerint jól mutatja a felülvizsgálat elégtelenségét, hogy az eljáró járásbíróságok által szolgáltatott statisztika szerint például a Nyírbátori Őrzött Szálláson 2011-ben végrehajtott 5325 idegenrendészeti őrizeti ügyből mindössze három (!) esetben került sor arra, hogy a hatóság (BÁH) őrizet meghosszabbítására tett indítványtól eltérő, vagyis az őrizetet megszüntető határozatot hozzon a bíróság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte az esetek 100%-ban a hatóság álláspontja érvényesül, vagyis a jogorvoslat nem hatékony.

A vizsgálat foglalkozott a kísérő nélküli kiskorúak életkor-meghatározásának kérdésével is, amennyiben az idegenrendészeti őrizet végrehajtása során merül fel erre vonatkozóan adat. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint fontos, hogy a korábbi helytelen és a kiskorúak számára kifejezetten hátrányos bírósági gyakorlatra is reflektálva a Kúria leszögezte „(…) ha az eljáró bíróban a személyes meghallgatás során az a meggyőződés alakul ki, hogy kiskorú személyről van szó, akkor a közvetlenség elvére is figyelemmel az orvosi véleményt felülmérlegelheti („in dubio pro reo” elv közigazgatási jogi analógiája).”

A Kúria összefoglaló véleménye a fenti megállapítások mellett részletesen kidolgozott javaslatokat is tartalmaz a jogalkotó számára, illetve joggyakorlat színvonalának javítására. Az összefoglaló vélemény innen tölthető le.