A Kúrián is veszített a kormány a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben
×

Sütik kezelése

2019. nov. 20.

A Kúria mindenben fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítéletét: a kormány 2017-es nemzeti konzultációja valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottságról. Az ítélet kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát. De ennél is fontosabb, hogy nem csak az MTI-nél kell közzétennie a kormány bocsánatkérését, hanem 30 napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió választópolgárhoz eljuttatott hazugsággal ez az arányos elégtétel.

 

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen. Azóta három bíróságot járt meg az ügy. A Fővárosi Ítélőtáblán 2018 májusában jogerős ítélet született, amit a kormány megtámadott, és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúrián. Ma a per végleg eldőlt a Magyar Helsinki Bizottság javára, a kormánynak elégtételt kell adnia. Nem is akármilyent, nem is akárhogyan.

Mi volt a per tárgya?

A civil jogvédők két éve azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívben” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. A tényeket hamis színben feltüntető 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget. A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen sérelemdíjat.

A per és a jogerős ítélete lényege

Ideiglenes intézkedésként a bíróság megtiltotta még az elsőfokú ítélet előtt a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor kérdőívek kiküldése már megtörtént. A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása csak ezután kezdődött el.

A 2018. februári első- és 2018. májusi másodfokú ítélet minden lényeges pontban helyt adott a jogvédő egyesület keresetének. Ezek szerint a „nemzeti konzultációs kérdőívben”, az 5. „kérdés” magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a „kormány véleményének”, hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a Magyar Helsinki Bizottságot. A másodfokú bíróság, amely a nemzeti konzultációs kérdőívet egyfajta sajátos politikai marketing-eszközként értékelte (nem pedig a közügyekről való tájékoztatásnak), azt is leszögezte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint kormányzati szerv nem igényelhet alapjogi védelmet a vélemény-nyilvánítás szabadságára hivatkozva, mert ez a védelem a polgárokat illeti meg az állammal szemben, nem a kormányt a polgárokkal szemben.

A jogerős ítélet a kormányszervet kétmilliós sérelemdíj kifizetésére kötelezte azon túl, hogy a sajnálkozását az MTI Országos Sajtószolgálatán és a kormany.hu nyitóoldalán is közzé kell tennie 30 napon át. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől a közkeletűen „propagandaminisztériumként” emlegetett kormányszervet.

A Kúria előtt

Ezek után a Miniszterelnöki Kabinetiroda a jogerős döntés felülvizsgálatát kezdeményezte a Kúriánál. A Kúria mai ítéletében mindenben fenntartotta a jogerős ítéletet. Az ítélethirdetésében arra is kitért: a kormány hivatalos internetes portálján azért is kell 30 napon át szerepelnie a bocsánatkérésnek, mert ez így arányos azzal a sérelemmel, amit a Miniszterelnöki Kabinetiroda okozott azzal, hogy minden háztartáshoz eljuttatta a hamis és jó hírnevet sértő kormánypropagandát a Magyar Helsinki Bizottságról.

A Kúria szerint a nemzeti konzultációs kérdőív a Helsinki Bizottság tevékenységét „elrettentő példaként” mutatta be, amellyel az embereknek szemben állást kellene foglalniuk. Azt is megerősítette, hogy a kérdőív nem sajtótermék volt, nem közéleti jellegű vita része, hanem egy állami jellegű megnyilvánulás. Utalva a kabinetiroda egyik érvére, rámutatott: az alperesnek ugyan valóban feladata a kormány kommunikációjának irányítása, de ezen tevékenysége során is tiszteletben kell tartania a személyiségi jogokat.

„Természetesen elégedettek vagyunk az ítélettel. Mindenkinek jobb lett volna, persze, ha a kormány nem hazudozik rólunk. Állampolgárként annak különösen örülünk, hogy a bíróság nem nagyon magas sérelemdíjat állapított meg, amit végeredményben az adófizetők állnának, hanem elfogadta a mi kérésünket, és olyan kompenzációt alkalmazott, ami a kormánynak fáj igazán, nem pedig az ország polgárainak. A Magyar Helsinki Bizottság a kétmilliós sérelemdíjat ingyenes jogi segítségre fogja fordítani, mégpedig azoknak a jogi képviseletére, akik összeütközésbe kerültek az illiberális rezsimmel, és volt merszük másokért vagy magukért kiállni” – mondta az ítélethirdetés követően Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.