A Magyar Helsinki Bizottság a Szaharov-szabadságdíj idei nyertese
×

Sütik kezelése

2019. nov. 18.

A norvég Szaharov-szabadságdíjat ma este vette át a Magyar Helsinki Bizottság két társelnöke, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta. Az oslói ünnepségen a helyi közélet fontos szereplői mellett gratulált nekik a jelenlegi és a korábbi norvég külügyminiszter is. Az idén 30 éves magyar jogvédő szervezetet az autoriter tendenciákkal szembeni bátor kiállásáért díjazták.

Bjørn Engesland, Kádár András Kristóf, Ragnhild Astrup Tschudi, a NHB kuratóriumi elnöke és Pardavi Márta

„Ezzel a díjjal azt az áldozatos munkát akarjuk elismerni, amit a Magyar Helsinki Bizottság a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében végez Magyarországon” – mondta Bjørn Engesland, a Norvég Helsinki Bizottság (NHB) főtitkára. Mint kiemelte, az autoriter Orbán-rezsimmel szembeni ellenállás frontvonalában álló civil jogvédőknek szól az elismerés.

Pardavi Márta, a magyar jogvédő egyesület társelnöke köszönetet mondott a díjért, és arról beszélt, hogy „a civil szervezetek és ügyfeleik még a mostani nehezedő körülmények és szűkülő lehetőségek mellett is képesek egymásra találni. A jogfosztott, de igazukért bátran kiálló emberek és a civil jogvédők összetartó közösséget alkotnak. Jogállami koalíciójukhoz tartoznak még a függetlenségüket őrző bírók, a munkájukat hivatásnak tekintő újságírók vagy a tudományos autonómiát védelmező tudósok és egyetemek is.”

A másik társelnök, Kádár András Kristóf pedig arról szólt, hogy „minden nehézség ellenére pezsgő civil élet van Magyarországon, különösen a fővárosban, mert a magyar társadalom szolidáris európai társadalom kíván maradni. Honfitársaink ma is megóvandó értéknek tekintik a szabadságjogokat, hajlandók értük konfliktust is vállalni. A mostani elismerés legalább annyira kijár nagyszerű ügyfeleinknek, mint nekünk.”

A díjátadón megjelent és köszöntő beszédet tartott Ine Eriksen Søreide, a jelenlegi és Jonas Gahr Støre, a korábbi külügyminiszter is (utóbbi most a Munkáspárt vezetője).

Pardavi Márta, Ine Eriksen Søreide, Kádár András Kristóf és Jonas Gahr Støre

Ez a tekintélyes díj nem azonos az Európai Parlament 1988-ban létrehozott emberi jogi elismerésével. Ezt a Norvég Helsinki Bizottság alapította még 1980-ban Andrej Szaharov szovjet fizikus és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista személyes támogatásával. Az első díjazottja az akkor még illegalitásban működő és üldözött csehszlovák polgárjogi mozgalom, a Charta ’77 volt. Később olyan fontos jogvédőket ismertek el a szabadságdíjjal, mint a kazah Jevgenyij Zsovtisz, a csecsenföldi Eliza Muszajeva vagy a nagyszerű Szergej Kovaljov, aki néhány évig orosz ombudsmanként is tevékenykedett.

A Magyar Helsinki Bizottság és vezetői nem először részesülnek rangos nemzetközi elismerésben. Az egyesület például 2017-ben Gulbenkian-díjat és 2018-ban Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott. Pro Asyl-díjjal ismerték el Kőszeg Ferencet, Kádár András Kristófot és Pardavi Mártát. Utóbbi az év nemzetközi jogvédője lett idén Svédországban és tavaly elnyerte a Human Rights First emberi jogi díját is. A szervezetnek több ügyvédje megkapta már az Év Pro Bono Ügyvédje díjat is az ügyvédi kamarától és a PIL-től.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.