A Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával kapcsolatban Lázár János által benyújtott indítványról | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2010. okt. 29.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépés jogszerű alap az Alkotmánybíróság jogkörének példátlan megcsorbításához. Egyetlen magyar kormány sem kapott arra felhatalmazást, hogy pillanatnyi politikai érdekei szerint a demokratikus jogállam egyik legfontosabb intézményének feladatát indokolatlanul korlátozza és döntését semmibe vegye.

1.

Az indítvány szükségességét Lázár János azzal indokolta a nyilvánosság előtt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon felvett, hatalmas összegű végkielégítések visszaigénylése össztársadalmi igény, és ezt akadályozza meg az Alkotmány, illetve az Alkotmánybíróság a vonatkozó törvény egyhangú megsemmisítésével. Ez azonban egyszerűen nem igaz. A magyar jogrend ugyanis mindenféle alkotmánymódosítás nélkül több lehetőséget biztosít a jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett, tíz vagy százmilliós végkielégítések, lelépési pénzek visszakövetelésére. A polgári törvénykönyv szerint a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis, ami alapján a polgári bíróság előtt visszakövetelhetők a kifizetett összegek. A kormány számára ez a lehetőség adott. Abban az esetben, ha a kifizetésekre bűncselekménnyel összefüggésben került sor, a büntetőbíróság kötelessége a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon elkobzása. Egyes, nagy port felvert esetekben még az előző kormány idején indult büntetőeljárás az érintett személyekkel szemben, és ezekben az elkobzásra a bűnösség megállapítása esetén sor fog kerülni. Ha pedig a kormány szerint további eljárásokat szükséges indítani, tehet feljelentést – külön elszámoltatási biztos jelölt ki erre a feladatra.

Nem ez az első intézkedése a nagyobbik kormányzó pártnak, amikor meg kívánja kerülni a jogállamban egyedül elfogadható bírósági jogérvényesítést, és a bírói döntést jogszabállyal pótolja, vagyis saját igényét saját maga ítéli meg és hajtatja végre. A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt például azzal magyarázta, hogy a hatályos szabályok szerint szinte lehetetlen elbocsátani a köztisztviselőket, mivel rossz a bírósági gyakorlat. E gyakorlatot pedig a kormány úgy kerülte meg, hogy a saját döntéseit, az elbocsátásokat kivonta a bírósági kontroll alól. Mindenki más e hazában természetesen csak bírósági úton szerezhet igényt követelésének, a kormányzat azonban ezt a szabályt magára nézve nem ismeri el kötelezőnek.

2.

Lázár János javaslatával világossá vált, hogy a FIDESZ nemcsak a rendes igazságszolgáltatást nem kívánja igénybe venni vélt vagy valós jogszerű igényeinek érvényesítésére, hanem az Alkotmánybíróságot sem látja szívesen, ha annak döntése nem szolgálja az érdekeit. Vagyis a nagyobbik kormányzó párt nem tartja magára nézve kötelezőnek a jogállam két alapintézményének, a független igazságszolgáltatásnak és az Alkotmánybíróságnak az autoritását. Saját ügyében maga hoz döntést minden jogállami kontroll nélkül.

3.

Fontos látni azt is, hogy a javaslatnak milyen következményei lennének, vagyis mi történne, ha az Alkotmánybíróságnak nem lenne hatásköre a népszavazás alól kivett témákban született jogszabályok kontrolljára. Ebben az esetben például a mindenkori többség alkotmányos kontroll nélkül száz százalékos jövedelem és vagyonadóadóval sújthatja a mindenkori ellenzéki képviselőket, és azok hozzátartozóit hetedíziglen, vagy éppen kilencven százalékosra emelheti a személyi jövedelemadó egységes kulcsát. Néhány száz év tapasztalata nagyobb óvatosságra int annál, minthogy ilyen felhatalmazást adjunk bármely többségnek is. Alkotmányos kontroll nélkül a többség zsarnokságának megelőzése illúzió.

4.

Végül az említett javaslat hatályba lépése esetén legalább két másik alkotmányos szabály is értelmét vesztené. Fölösleges a tulajdon szentségéről vagy arányos közteherviselésről beszélni, ha a mindenkori többség intézményes korlátok nélkül vethet ki adókat. S értelmetlenné válik a diszkrimináció-tilalom is ezen a területen, mert hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság a diszkriminatív adókivetést sem vizsgálhatja felül.

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.