A Magyar Helsinki Bizottság beperelte az Országos Bírósági Hivatalt | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2019. márc. 12.

A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésben azt szeretné megtudni, hogy a bíróságokat irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) miért ellenezte az új közigazgatási bíróságok felállítását 2016-ban. Az OBH ugyanis akkor még élesen kritizálta az új bírósági rendszert, ma már viszont támogatja. A civil jogvédő szervezet szeretné megismerni a 2016-os OBH-tanulmányt. Az is kérdés a közadatperben, hogy a közigazgatási bíróságokra kinevezett bírák pályázatait hogyan értékelték, és mekkora szerepet játszott a korábbi közigazgatási tapasztalat.

Az OBH 2016-os véleményének néhány részletét a 444.hu hozta nyilvánosságra, de a teljes elemzést a Magyar Helsinki Bizottság többszöri kérése ellenére sem tette közzé az OBH. A korábban kiszivárgott szöveg szerint 2016-ban az OBH állítólag azt írta, hogy „közigazgatási bíráskodás felállítására nincsen szükség”, és hogy ezekre a bíróságokra „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd”. Ezek az akkori OBH-aggodalmak egybeesnek a Magyar Helsinki Bizottság mostani félelmeivel.

A 2020-tól felálló közigazgatási bíróságok sok embert érintő kérdésekről fognak dönteni, például kisajátításokról, adókról, rendőri túlkapásokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről és környezetvédelemről. A paksi atomerőmű engedélyeit például ezek, a kormány által irányított bíróságok tárgyalják majd. Szó van arról, hogy a választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide teszik, valamint felmerült az is, hogy a közérdekű adatigénylések is hozzájuk kerülhetnek.

Ezek az új bíróságok azért veszélyesek, mert egy politikus, az igazságügyi miniszter fogja eldönteni, hogy kiből lesz bíró és kiből nem. Nem egy pártatlan vizsgán választják ki a legjobb jelentkezőt, hanem a miniszter dönti el, kit szeretne az új bírók között látni. Ez hatalmas visszalépés lesz a jelenlegi, korántsem tökéletes rendszerhez képest is, amelyben a bírák kiválasztásáról a végső szót nem egy politikai szereplő mondta ki, hanem a szakmai felkészültség volt meghatározó.

Az új bíróságokat akár olyan bírók áraszthatják el, akiknek nincs semmilyen bírósági tapasztalatuk. 2016-ban – a 444.hu szerint – az OBH erről azt írta, hogy „a bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával”.

Az OBH korábban elutasította a Magyar Helsinki Bizottság adatigénylését. Az OBH egyrészt arra hivatkozott, hogy a 2016-os, 32 oldalas tanulmány döntéselőkészítő irat. Ezt viszont nem indokolták meg megfelelően. Az OBH nem mondta meg, hogy milyen döntés meghozatalát veszélyeztetné a közpénzből készült vélemény nyilvánosságra hozatala, különösen azt követően, hogy a döntéshozatali eljárás már lezárult, hiszen az Országgyűlés a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt el is fogadta.

De nem csak az elzárt tanulmány a per tárgya, hanem az is, hogy a legutóbb kiválasztott 60 új közigazgatási bírót hogyan pontozták. Az OBH szerint ez olyan személyes adat, ami nem tartozik a nyilvánosságra. A Helsinki Bizottság szerint fontos közügy, hogy ki lehet bíró, így a kiválasztási mechanizmus lényegi részletei is a nyilvánosságra tartoznak.

A Velencei Bizottság is foglalkozik az új törvénnyel, március 15-16-án tárgyalják az ügyet, és a testület várhatóan néhány nappal később közzé is teszi a véleményét. Erre a kormány is készül, májusra betervezték a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását. Erről további információ itt érhető el.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.