A Magyar Helsinki Bizottság együttműködést ajánl az ombudsmannak
×

Sütik kezelése

2019. dec. 04.

Az új ombudsman megválasztása óta először ülésezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mellett működő Civil Konzultációs Testület. A Magyar Helsinki Bizottság e testület tagjaként hosszú évek óta konstruktívan támogatja a fogvatartottak alapjogainak védelmében folytatott ombudsmani munkát. A tegnapi ülés előtt a civil jogvédő egyesület levelet írt Kozma Ákosnak, amelyben több égető problémát is figyelmébe ajánlott. 

Ezek közül sajnos kiemelkedik a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GAHNRI) Akkreditációs Albizottságának legfrissebb jelentése az alapvető jogok biztosának mint Magyarország nemzeti emberi jogi intézményének a besorolásáról. Az albizottság rendszeresen újraértékeli a tagszervezetek függetlenségét és szakmai működését, és a vizsgálódás alapján „A” vagy „B” státuszba sorolja őket. Most a magyar nemzeti emberi jogi intézmény eddigi „A” státusza került veszélybe. A jelentés szerint ugyanis az akkreditációs döntést 2020 októberéig elhalasztják, mivel a 2014 és 2019 közötti ombudsmani tevékenység kérdéseket vetett fel arról, hogy az intézmény valamennyi lényeges alapjogi kérdés vonatkozásában kellő határozottsággal lép-e fel.

A Magyar Helsinki Bizottság mostani levelében több olyan területet ajánlott az új ombudsman figyelmébe, amelyet elődje indokolatlanul elhanyagolt. Ilyen például a bezárásra ítélt fóti gyermekotthonban élő gyerekek sorsa, a tranzitzónákban elhelyezett sérülékeny csoportok, közöttük állapotos nők, kísérő nélküli gyerekek helyzete. „Forró témák” a büntetés-végrehajtási intézményekben tapasztalható jogsértések is, így például az, hogy a rabok egységesen csakis plexifalon át beszélhetnek a látogatóikkal – a kisgyerekekkel is – függetlenül attól, hogy milyen jellegű meg súlyú cselekmény miatt vannak börtönben és elkövettek-e fegyelmi vétséget.

Még ősszel a Magyar Helsinki Bizottság is részletesen foglalkozott az alapvető jogok leköszönő biztosának elmúlt ötéves tevékenységével. Értékelésükben jelezték, és a mostani akkreditációs jelentés a halasztás indokai között külön kiemeli, hogy nem megfelelő a biztos kiválasztásának menete. Ez nem új probléma, nem véletlenül kérték még a mostani biztos megválasztása előtt állampolgárok, civil szervezetek és volt ombudsmanok Áder János államfőt, hogy nyilvános pályázat és érdemi konzultációk nyomán jelöljön új ombudsmant. Mindhiába. A jelentés ezért – összhangban a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjával – arra hívja fel az ombudsmant, hogy élve az erre irányuló jogával kezdeményezze a jelölési és választási folyamatot meghatározó jogszabályok módosítását.

A GAHNRI-albizottság jelentése problémásnak tartja azt is, ahogyan érzékenyebb témákban az ombudsman megnyilvánult, illetve elmulasztott megnyilvánulni. Az akkreditáció halasztásának egyik okaként például azt jelölik meg, hogy bizonyos alapvető jogok védelmében az ombudsman nem intézkedett és nem szólalt fel. Azt is kritizálja az albizottság, hogy az érzékeny témák kapcsán az ombudsman csak korlátozottan élt a különböző nemzetközi emberi jogi mechanizmusok adta lehetőségekkel. A jelentés kiemeli, hogy az alapvető jogok biztosa nem adott kielégítő tájékoztatást az Akkreditációs Albizottságnak arról, hogy

  • milyen módon lépett fel a rasszizmus, valamint a menedékkérőkkel, menekültekkel szembeni xenofóbia ellen;
  • állást foglalt-e külföldről támogatott szervezetekkel kapcsolatos törvény kapcsán, illetve hogy milyen lépéseket tett az emberi jogi és más civil szervezetek védelme érdekében;
  • mi az álláspontja a jogvédők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-jelentéstevő azon megállapításáról, miszerint vonakodott olyan kérdésekben az Alkotmánybírósághoz fordulni, amelyeket „politikainak” tekintett.

A Magyar Helsinki Bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyarországnak olyan „A” státuszú nemzeti emberi jogi intézménye legyen, amely valóban megfelel a legmagasabb minősítés eléréséhez szükséges eljárási és tartalmi függetlenség követelményeinek. A civil jogvédők levelükben leírták és a tegnapi találkozón szóban is megerősítették: a 2020 októberéig hátralévő időben szeretnének együttműködni abban, hogy az alapvető jogok biztosa megőrizhesse mostani besorolását, ezzel teljes tagságát a Világszövetségben.    

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.