A Magyar Helsinki Bizottság eredményei 2017-ben | Magyar Helsinki Bizottság

2018. febr. 20.

Összeszedtük, mit végeztünk 2017-ben, és a Helsinki Bizottság milyen eredményeket ért el ügyfelei és a magyar jogállam védelme, az emberi jogok érvényesülése érdekében.


 

1.

885 bajba jutott polgárnak segítettünk tavaly ingyenesen. Jogi tanácsot adtunk és képviseletet biztosítottunk nekik. Ügyfeleink elsősorban olyanok voltak, akiknek a jogaik nem érvényesültek fogvatartottakként, akiket bántalmaztak rendőrök, illetve olyan polgárok, akiknek szabadságjogait önkényesen korlátozta az állam.

 

2.

1679 menedékkérőnek és más hazája elhagyására kényszerített külföldinek nyújtottunk ingyenes jogi segítséget egy év alatt. Közülük 269-en voltak kísérő nélkül érkező gyerekek és 78-an kínzásáldozatok. Tavaly 234 ügyfelünk kapott valamiféle menedékjogi védelmet. A felülvizsgálati eljárásban képviselt menedékkérő ügyfeleink 77%-ának adott igazat a bíróság.

 

3.

A Magyar Helsinki Bizottság pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) ellen, amely valótlan indokokra hivatkozva nem adta ki a fogvatartotti telefonálásra vonatkozó, közadatnak számító közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket. A bíróság az iratok kiadására kötelezte a BVOP-t. A dokumentumok igazolják, hogy a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul drágák, ami indokolatlanul korlátozza a fogvatartottak jogát a kapcsolattartáshoz.

4.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt Tarjáni Attila Pétert, akit állítása szerint a rendőrök az előállítása során bántalmaztak. Tanúk állítják, otthon még nem volt sérülése, azonban az előállítás végére eltört a sípcsontja, zúzódott a felkarja és mindkét csípőtájéka, valamint sérült több foga is. A bántalmazás miatt indított eljárást bizonyítottság hiányában szüntették még. A strasbourgi bíróság végül kimondta: a rendőri bántalmazás gyanúját nem vizsgálták ki megfelelően Magyarországon. Ügyfelünk jelentős kártérítést kapott.

5.

Négy és fél év után ért el sikert a Magyar Helsinki Bizottság két ügyfele az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A roma panaszosok azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a hatóságok nem biztosítottak megfelelő védelmet nekik, amikor a devecseri cigányellenes demonstráció résztvevői gyalázták és kővel dobálták a helyieket. A strasbourgi bíróság kimondta, a hatóságok elégtelen fellépése azt üzente a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak. Ügyfeleink kártérítést kaptak. Ennek jelentős részét helyi közösségi célokra ajánlották fel.

6.

Két bangladesi menedékkérő ügyfelünk panasza nyomán a strasbourgi bíróság kimondta, hogy emberi jogokat sértenek a magyar tranzitzónák. Jogsértő volt, hogy ügyfeleinknek nem volt lehetőségük a fogvatartás elleni jogorvoslatra. Ahogyan maga a határon lefolytatott eljárás is tisztességtelen volt. És azzal is megsértették a védelmet kérők emberi jogait, hogy Szerbiába utasították ki őket, mert az nem biztonságos harmadik ország. Az ítélet világossá tette: a kormány állításával szemben a tranzitzónás elhelyezés az fogvatartás, s mivel nincsenek jogi garanciái, ezért jogellenes fogvatartás. A kormány fellebbezett az ítélet ellen, és az ügy a strasbourgi bíróság Nagykamarája elé került.

7.

Munkaügyi perében képviseljük a kollégái mellett kiálló és ezért elbocsátott középvezetőt. Szert Boglárkát, az Antall József Tudásközpont munkatársát azért rúgták ki, mert szóvá tette munkatársai megalázást, és azt, hogy a munkáltató elvitatta jogukat a szabad véleménynyilvánításra.

8.

Ügyfelünk megakadályozta, hogy egyetemi diáktársát magához bilincselje annak volt élettársa. A rendőrök mégis előállították, és órákon át fogva tartották, családját ígéretük ellenére sem tájékoztatták. A rendőrség nem volt hajlandó elismerni hibáját. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével ügyfelünknek panaszeljárásban és bíróság előtt is igazat adtak.

9.

Két és fél év után idén igazságot szolgáltattak ügyfeleinknek: a bíróság jogerősen kimondta, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési jogukat, amikor megakadályozta ellentüntetésüket a miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál.

10.

Harmadjára végre helyt adott a rendőrség egy egyetemista ügyfelünk panaszának, akit jogalap nélkül szállítottak le a vonatról, állítottak elő és bilincseltek meg a váci kapitányságon.

11.

Ügyvédünk képviselte azt az érettségiző fiút, akit ellen azért indult szabálysértési eljárás, mert egy rendőri jelentés nyomán felmerült, hogy az egyik áprilisi spontán demonstráción „szervezői tevékenységre utaló magatartást tanúsított”. A kamerafelvételek végül tisztázták ügyfelünket, az eljárást így megszüntették.

12.

A VIII. kerületi jegyző azonnali hatállyal bezáratta az Auróra közösségi házban működő kerthelyiséget és kioszkot. Az önkényes döntéssel szembeszálló Aurórát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte. Végül az Aurórának adtak igazat az önkormányzattal szemben a hatóságok és a bíróságok, így a népszerű közösségi ház újra a megszokott módon működhet tovább.

13.

Jelenleg nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben, pedig sokszor ez mindenkinek jobb lenne. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett velünk, és a törvény módosítására kérte a Belügyminisztériumot.

14.

Kisfilmet készítettünk a gyanúsítottak jogairól.

15.

Júniusban elfogadták az új büntetőeljárási törvényt, amelynek munkaanyagait és tervezetét a Magyar Helsinki Bizottság is véleményezte. Az idén hatályba lépő törvény több olyan fontos változást hoz, amelyért a Magyar Helsinki Bizottság évek óta dolgozik. Így például megváltozik a védőkirendelés módszere: kirendelés esetén a védőválasztás főszabály szerint ezentúl nem a rendőrség, hanem az ügyvédi kamarák hatásköre lesz. Ezzel függetlenebbek lesznek és aktívabbá válhatnak a kirendelt védők, így biztosítva a hatékony védelmet.

16.

Négy másik civil szervezettel együtt szakértői anyagban összegeztük, mit kell tudni a magyar illiberális állam működéséről. A szakértői anyag a hatalomgyakorlás új módjának hét jellemző aspektusát ismerteti, a tisztességtelen választásoktól a közös európai normák semmibevételén keresztül a rendszerszerű korrupcióig. Az állásfoglaláshoz, amelyet Washingtonban is bemutattunk, 12 további civil szervezet csatlakozott.

17.

22 civil szervezettel együtt közös alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a civil szervezeteket megbélyegző törvény ellen. Az év utolsó napjaiban más érintettekkel együtt a strasbourgi bírósághoz fordultunk. A törvény a külföldről (pl. az EU-tól) pénzügyi támogatást kapó szervezeteket külön regisztrációra kötelezi. A „külföldről támogatott szervezet” címkét a honlapjukon és a kiadványaikon is fel kell tüntetniük. Mindez sérti a jó hírnévhez és a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot, valamint a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot. Közzétettünk egy szabadon felhasználható indítványmintát is más civil szervezetek számára.

18.

Az orosz civileket külföldi ügynökökként beállító törvény ellen tiltakozva oroszországi civil szervezetek még 2013-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. 2017-ben ebbe az eljárásba avatkozott be öt magyar civil szervezet a Magyar Helsinki Bizottság koordinálásával. Az orosz civilellenes törvényt támadó beavatkozás hangsúlyozza, hogy Moszkva illiberális állama veszélyes mintaként szolgál Európa számára, és a magyar civilellenes törvény is az orosz modellt viszi tovább.

19.

Tizenegy menekült családnak segítettünk abban, hogy családtagjai ide jöhessenek. 2017-ben 30 hazájában veszélyben lévő embert, többségében gyereket sikerült biztonságos körülmények közé juttatnunk.

20.

Magyarországon a menedékkérőkkel kapcsolatos számokat az állam nem szívesen adja közre. Mi hónapról-hónapra, a közvélemény számára is érthető bontásban publikáltuk a friss menekültügyi adatokat.

21.

A Magyar Helsinki Bizottság jó ideje a menedékjog elismert nemzetközi szakértőjének számít. 2017-ben több mint 50 ország mintegy 760 menedékjogi szakemberének tartottunk különféle képzéseket.

22.

Jelentést készítettünk a menekülő gyerekek magyarországi helyzetéről Foszladozó védőháló címmel. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak a menedékkérő gyerekeket befogadó „fóti gyerekvárosra” és az őket jogellenes fogva tartó tranzitzónákra. Jogász kollégáink rendszeresen keresik fel ezeket a helyeket.

23.

A menekültvédelem jövője Magyarországon című kiadványunkban összegeztük javaslatainkat egy emberséges, fenntartható és hatékony menekültügyi rendszerre. Világossá tettük, a menedékkérők sanyargatásának és a menekültek kisemmizésének létezik ésszerű és humánus alternatívája is.

24.

Nem ijedtünk meg a hatalomtól. Határozottan kiálltunk a menedékjogi szabályozás lerontása és a civillellenes kormányzati hadjárat ellen. Pert indítottunk a kormánnyal szemben a „Nemzeti Konzultáció” miatt. A Kúria előtt is pert nyertünk a Fidesz jó hírnevünket sértő megnyilvánulásaival szemben, és ugyanilyen miatt újabb pert indítottunk a kormánypárt ellen. Kiálltunk a civil társadalom autonómiája és más civil szervezetek mellett.

25.

A Magyar Helsinki Bizottság nyerte el a Gulbenkian-díjat, a világ egyik legjelentősebb magánalapítású emberi jogi díját, Jane McAdam ausztrál jogásszal megosztva. A Gulbenkian-díj zsűrije „egyedinek és példamutatónak” ítélte a Helsinki Bizottság munkáját. Hasonló indoklással került fel a szervezetünk az Európa Tanács emberi jogi elismerésének, a Václav Havel-díjnak a szűkített listájára is. Kovács Tímea szegedi ügyvéd kollégánk pedig az Év Pro Bono Ügyvédje lett 2017-ben.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.