A május 31. előtt indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők alkotmányjogi panasszal élhetnek – figyelmeztet a Helsinki Bizottság | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2011. febr. 16.

A Magyar Helsinki Bizottság egyike volt azon indítványozóknak, akik, illetve amelyek az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybírósághoz (AB) a Magyar Helsinki Bizottság beadványával együtt 16 indítvány érkezett az indokolás nélküli felmentés kapcsán. Az AB úgy ítélte meg, hogy az indokolás nélküli felmentés „aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”, valamint sérül az érintettek hatékony bírói jogvédelemhez való joga. A testület úgy fogalmazott: a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

Az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő alkotmányellenes rendelkezést az AB 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, noha arra akár a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal is módja lett volna. A szabály így május 31-ig alkalmazható. A testület sajtóközleményében az áll, hogy „megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására”. A Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor indokolatlanul hosszú a három hónap „gondolkodási idő” egy olyan jogszabálynál, amelyet – a köztársasági elnöki vétóval együtt – alig egy hónap alatt fogadtak el.

Azoknak, akiket az alkotmányellenessé nyilvánított szabály alapján eddig indokolás nélkül elbocsátottak vagy május 31-ig elbocsátanak, marad lehetőségük a jogérvényesítésére: alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az AB-hoz. Erre azonban csak akkor van mód, ha munkaügyi bírósághoz fordulnak, és kihasználnak minden jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget. A munkaügyi pert el fogják ugyan veszíteni, de a jogerős bírói döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül alkotmányjogi panasszal élhetnek az AB-nál, arra hivatkozva, hogy jogsérelmük egy alkotmányellenes jogszabály bírósági alkalmazása folytán következett be. Ha az AB kedvezően határoz – amit a február 15-i döntés fényében jogosan várhatnak a testülethez fordulók –, az érintett perújítási kérelemmel élhet. Így elérheti, hogy újratárgyalják az ügyét – immár az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása nélkül. A Helsinki Bizottság minta-alkotmányjogi panasz elkészítésével segíti elő az érintettek jogérvényesítését.

A Bizottság felhívja továbbá a kormányzat figyelmét: az AB a kormánytisztviselők érdekére hivatkozva, azzal az indokkal semmisítette meg május 31-i hatállyal a rendelkezést, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.Amennyiben tehát a kormány az alkotmányosság szellemével összhangban kíván eljárni, úgy a türelmi időszakban önmérsékletet tanúsít, és nem alkalmazza a bizonyítottan alkotmányellenes szabályt.

Az Alkotmánybíróság határozatát itt, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi indítványát itt érheti el.

 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.