A törvényhozók most információs jogainkat verik szét | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2013. máj. 02.

A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.

Tüske volt a kormánypártok körme alatt

Az információs jogok mostanáig alapvetően túlélték az elmúlt éveket, noha a nemzeti együttműködés a független jogvédelem megszüntetésével és közvetlen politikai érdekeit szolgáló törvénymódosításokkal információs jogainkat eddig is rombolta. Ám most, azután hogy a kormány és a Fidesz pártszervezetei a kisemberek, a boltosok kisemmizésével, az állami korrupció minden jelenségével átitatott trafikjog elosztásával a hazai közvélemény előtt beégtek, az egyre szélesedő botrány elől az információs jogok általános pusztításával próbálnak kimenekülni. Nyilvánvalóan felmérték, hogy versenyképesnek látszó ellenzék hiányában is komoly politikai kockázatokat hordoz a kormányzat közpénzköltéseire vonatkozó adatok nyilvánossága.

Ezzel valójában önmagukat vádolják.

Pusztítás

Az ésszerű ok nélkül kivételes sürgős eljárásban elfogadott törvény megszünteti a közérdekű adatok megismerésének általános érvényét. Ezt úgy éri el, hogy kivonja az információszabadság törvény általános hatálya alól azokat a jogviszonyokat, amelyeket külön törvények is szabályoznak. Ezzel a mindannyiunkat megillető megismerési és adatterjesztési jogok sora vész el. Sőt, az ügyfelek, érdekeltek jogait rendező iratmegismerési szabályok és a többletjogosultságot nyújtó szabályok mögül is kikerülnek az információszabadság garanciák.

a) Ezentúl nem lesz nyilvános az eddig nyilvános ismeret, amely az adatszolgáltató hatóság szerint(!) valamilyen „üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”.

b) A törvény azt a jogállami jogalkalmazásban értelmezhetetlen, alattomos rendelkezést vezeti be, amely szerint nem kell azt az adatkérést teljesíteni, amely az „ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést” eredményezne. Ez utat nyit az olyan jogértelmezés előtt, amely az állampolgárokat és szervezeteiket elzárja mindazon adatok megszerzése elől, amellyel az állami ellenőrző szervek rendelkeznek vagy – ellenőrzési jogosítványaikból adódóan – rendelkezhetnének. A kormányzat esetében az egyik ilyen ellenőrzési szerv a közigazgatási miniszter irányítása alatt álló KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal). Ezért a szabály akár úgy is értelmezhető, hogy a közérdekű adatok a törvény szerint olyan „mélységben” és annyiban ismerhetők meg, amennyiben Navracsics Tibor nem tart rájuk igényt.

c) A törvénymódosítás a személyes, de az adatalany közfunkciójából fakadóan nyilvános adatok (pl. az állami vezetők részére juttatott kifizetések) terjesztését is korlátozza, éspedig úgy, hogy a célhoz kötött adatkezelés követelményét ezen adatok kezelésére is előírja. Ez a rendelkezés kívánja útját állni az olyan honlapok működtetésének, amelyek a közérdekből nyilvános adatokat a széles nyilvánosság számára teszik közzé.

d) A jogfosztó rendelkezéseket a hatályos törvények által már benyújtott adatkérésekre is alkalmazni kell, vagyis az új szabályokat a már folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztik.

Van-e ellenszer?

A törvényalkotási folyamat csak kihirdetéssel fejeződik be, ezért halvány reménysugárt jelent, hogy a köztársasági elnök az olyan ügyekben, amelyek a nemzeti együttműködés életbevágó érdekeit alapjaiban nem veszélyeztetik, eddig hajlandó volt fellépni. Ezt most sem tekinthetjük kizártnak. Ha pedig az államfő megszegi alkotmányos kötelezettségét, és aláírja a törvényt, a törvény alkalmazására kényszerülő a közérdekű adat kiadásáért folytatott perekben eljáró bírák kérhetik az Alkotmánybíróságtól a törvény felülvizsgálatát. Ez nem csak joguk, de törvényi kötelezettségük is.  Eddigi tevékenysége alapján kevés esélyt látunk rá, de felszólalhatna a közérdekű nyilvánosságát súlyosan csorbító szabályozás ellen – függetlenségét bizonyítandó a kormányzati érdekektől – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is.

Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság a nemzetközi közvéleményt is tájékoztatja az alapjogok rombolásának újabb fejezetéről.

Eötvös Károly Intézet  és Magyar Helsinki Bizottság

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.