A védelemhez való jog a börtönben | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. febr. 15.

A védelemhez fűződő alkotmányos alapjog, így korlátozni csakis törvényben lehet. Ehhez képest védőügyvédi tapasztalat szerint adminisztratív ürügyekre hivatkozva több esetben akadályozták a jogi képviselő és a fogva tartott ügyfele kapcsolatát a büntetés-végrehajtási intézetekben. A Magyar Helsinki Bizottság felhívta a törvénysértő gyakorlatokra a Legfőbb Ügyészség figyelmét. A börtönök törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség megalapozottnak találta a panaszok nagy részét, és állásfoglalást adott ki a helyes gyakorlatról.

telefon

Kép: The Intercept_

A védő és védence kapcsolata meghatározza a tisztességes eljárás esélyeit és a büntetőeljárás kimenetelét. Különösen így van ez fogva tartott terheltek esetében. A magyar büntetőjog törvényi szinten összességében megfelelően szabályozza a védelemhez való jogot. A gyakorlat azonban sokszor más.

A Magyar Helsinki Bizottság két évtizede foglalkozik a védelemhez fűződő jog érvényesülésével. Munkánk során számos bizonyítékot szereztünk arra, hogy a védő és védence kapcsolatának önkényes korlátozása kizárja, hogy tisztességes büntetőeljárásról beszélhessünk.

Ügyvédi szakmai körökben is sokszor lehet kritikus hangokat hallani a börtönök egyéni reguláiról, amelyek megkeserítik az ügyvédek és ügyfeleik dolgát. A hasztalan morgolódást a Magyar Kriminológiai Társaság (MKT), illetve annak főtitkára, Kadlót Erzsébet ügyvéd unta meg annyira, hogy összegyűjtse tapasztalatait és legfontosabb kifogásait. Írását a Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevelében publikálta.

Az ügyvédektől beérkezett panaszokat és tapasztaltatokat is felhasználva a Magyar Helsinki Bizottság levélben kereste meg a Legfőbb Ügyészséget. A börtönök törvényességi felügyeletét is ellátó ügyészség megalapozottnak találta a panaszok nagy részét, és állásfoglalást adott ki a helyes gyakorlatról.

A Helsinki Bizottság az ügyészségi állásfoglalást megküldte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) és a Magyar Ügyvédi Kamarának.

A BVOP azzal igyekezett megnyugtatni szervezetünket, hogy eddig is mindenben eleget tettek a törvényi követelményeknek, és ezután is így lesz. Ugyan szereztünk ezzel ellentétes tapasztalatokat (a miskolci börtönben például egyenesen az ügyvédi beszélőhelyiségben volt kamera), mindenestre az megnyugtató, hogy az országos parancsnokság sem vitatja el a fogva tartottak alapjogát a védelemhez, a Legfőbb Ügyészség pedig külön is figyelemmel kíséri érvényesülését a börtönök hétköznapjai során.

*****

A Legfőbb Ügyészség állásfoglalásának lényege

1. A büntetés-végrehajtási intézetekbe meghatalmazás felvételére érkező ügyvédnek a meghatalmazás felvételére nem lehet időkorlátot állítani.

2. Jogsértő, ha a fogva tartó intézet a rendelkezési jog gyakorlójának „engedélyéhez” köti a védő látogatását.

3. Jogsértő, ha az intézet bármely okból nem teszi lehetővé a fogvatartott és a védő személyes találkozóját, beszélőjét hivatali időben. Valamint az is jogsértő, ha nem teszi lehetővé a hivatali időn túli telefonos kapcsolattartást.

4. A fogvatartott ügyvéde (általában, tehát nem csak a büntetőeljárásban eljáró védő) a meghatalmazás felmutatásával beléphet a büntetés-végrehajtási intézetbe. Jogsértő az ügyben eljáró hatóság érkeztetését, ellenjegyzését, egyéb intézkedését előírni. Ugyanakkor az ügyvéd kapcsolattartását a rendelkezési jog gyakorlója egyes speciális esetekben megtilthatja.

5. Az ügyvéd (nem a védő, illetve a nem büntetőeljáráshoz kapcsolódó ügyben képviseletet nyújtó ügyvéd) kizárólag az intézet vezetőjével előre egyeztetett időpontban léphet be a börtönbe.

6. A kvázi a bv. intézettel szemben indított (pl. fogvatartási körülmények miatt pl.az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó ügyben) a fogvatartottat képviselő ügyvéd ellenőrzés nélkül beszélhet ügyfelével.

7. A védő meghatalmazása nemcsak az alapügyre, hanem valamennyi „járulékos” ügyre kiterjed (pl. összbüntetéses eljárás, perújítás stb.).

8. Az ügyvéd csak olyan eszközt vihet be az intézetbe magával, amely kizárólag hangrögzítésre alkalmas, más eszközök tiltása jogszerű. Hangrögzítő eszközt viszont a védői meghatalmazás felvételére érkező ügyvéd is használhat.

9. A védővel való beszélő ellenőrzésének bármilyen formája jogszerűtlen, ennek látszatát is kerülnie kell a börtönnek.

10. Ki- és belépésnél jogszerűtlen a védőt jelentősen hosszú ideig várakoztatni.

   FÉLELEM NÉLKÜL AZ IGAZSÁGTALANSÁG ELLEN! ADOMÁNYOZD ADÓ 1%-ODAT A HELSINKINEK! ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-41   

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.