Beadvány az ombudsmanhoz a “három csapásról” | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2013. júl. 19.

A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

A Magyar Helsinki Bizottság már a „három csapás” magyarországi bevezetését célzó törvénytervezet kapcsán is jelezte: álláspontja szerint a tervezett rendelkezések alkotmányellenesek, mert az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelezővé tétele kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását eredményezheti. 2010-ben, a „három csapás” bevezetése után szervezetünk az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, kérve az érintett rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és azok megsemmisítését. Az ügyben alkotmánybírósági határozat nem született, 2012-ben pedig az új alkotmánybírósági törvény alapján az eljárás megszűnt.

Az új Büntető Törvénykönyv tervezetéről szóló, 2013. márciusi véleményében a Magyar Helsinki Bizottság ismét felhívta a figyelmet a „három csapás” alaptörvény-ellenességére, emlékeztetve: a bírák szabad mérlegelési jogának korlátozása és az egyéniesített büntetéskiszabás ellehetetlenülése mellett probléma, hogy a „három csapás” a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik. Mivel a 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény továbbra is tartalmazza a kifogásolt szabályokat, szervezetünk 2013. július 18-án az alapvető jogok biztosához fordult, kérve az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az új Büntető Törvénykönyv érintett rendelkezései az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosának megküldött beadványa itt olvasható.

 

***

Az alapvető jogok biztosának 2014. februárjában tette közzé jelentését, amely visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottság kritikáját. Az ombudsmani jelentésről itt olvashat bővebben.

 

***

Egy bírói indítvány alapján a támadott szabályozást az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB határozattal megsemmisítette, osztva a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját. Az Alkotmánybíróság szerint az egy eljárásban történő elbírálás a bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, amely nem kötelező jellegű. A különböző eljárásjogi helyzet azonban teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez, és ez sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét. Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek. Emiatt a Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a három csapás másik szabálya [új Btk. 44. § (2) bekezdés] is alaptörvény-ellenes, de arra az alkotmánybírósági vizsgálat nem terjedt ki.


További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.