Alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátása | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2010. okt. 27.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint alkotmányellenes az a törvény, amely megengedi a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A szervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a jogszabályt.

 

A Helsinki Bizottság az indítványban kifejti, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése, mely az indokolás nélküli felmondást megengedi.

1. Sérti a kormánytisztviselők munkához való jogát.

A kormánytisztviselői jogviszonyban álló személyeket kiteszi a munkáltató önkényes döntésének: indokolás nélkül bármikor elmozdíthatóvá teszi őket. Ennek következtében pedig a munkához való jog nem hogy védelemben nem részesül, hanem – különösen a megszerzett munkaviszony fenntartásához való jog tekintetében – súlyosan sérül.

2. Sérti a jogállamiságot.

Az Alkotmánybíróság szerint „az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása”. A közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezések természetesen változhatnak, azonban ez a törvény nem csak az új rendelkezés hatályba lépése után, hanem az azt megelőzően keletkezett jogviszonyokra is kihatással van. Jelentősen változtat az önkényes felmondás elleni védelemre korábban jogosultságot szerzett (köztisztviselőből lett) kormánytisztviselők helyzetén, mégpedig a létbiztonságukat és függetlenségüket érintő jogviszony szempontjából kiemelkedően fontos garancia elvonásával.

3. A diszkrimináció tilalmába ütközik.

Míg a kifogásolt törvény hatálya alá tartozók kormánytisztviselői jogviszonya felmentéssel indokolás nélkül megszüntethető, addig a velük összehasonlítható helyzetben lévő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók esetében a törvény – a hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően – indokolási kötelezettséget támaszt a munkáltatói jogkör gyakorlóival és a munkáltatókkal szemben. A kormánytisztviselőkre tehát – felmentésük esetén – hátrányosabb szabályozás vonatkozik, mint a munkaviszonyban és az ahhoz hasonló jogviszonyban állókra, anélkül, hogy a különbségtételnek megalapozott indoka lenne.

4. Ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi határozatával.

A beadványban a Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróság 833/B/2003AB számú határozatára is hivatkozik, mely szerint „a közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Nyilvánvalóan ezzel ellentétes lenne az, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül – a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében – lehetne megszüntetni.”

5. Ellentmond az uniós jogszabályoknak.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke kimondja, hogy „az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez”. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozók indokolás nélküli elbocsátásának lehetősége ellentétes ezzel az uniós alapjoggal.

A Magyar Helsinki Bizottság indítványát teljes terjedelmében itt érheti el.

 

 

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.