Álláspont az Akadémia elleni kormányzati tervről | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2019. jún. 01.

A Magyar Tudományos Akadémia ellen tervezett intézkedés nemcsak Széchenyi örökségének szembeköpése, de az egypárti Alaptörvényt is sérti.

Történelmi tanulmányaiból mindenki tudja, hogy Széchenyi István 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen egyévi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására. Pontosabban a "nemzeti nyelv gyarapítására", mert az Akadémia létrehozása jelentős részben a magyarság fennmaradását és erősítését szolgáló tett is volt. Ezért is lett az 1827. évi XI. törvénycikk címe „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”. A létrehozott intézet először a Tudós Társaság nevet viselte, hivatalosan 1845-től nevezik Magyar Tudományos Akadémiának. Erről a közel kétszáz éve nemes hazafiak által létrehozott és azóta a hazának és a világnak rengeteg tudóst adó intézetnek a sorsáról van szó.

Ha létezik a konzervatívok vagy a nemzeti érdek mellett elkötelezettek számára ügy, amit nem tekinthetnek pusztán liberális elhajlásnak, akkor a Magyar Tudományos Akadémia sorsa bizonyosan az.

Azt tudjuk, hogy szinte példátlan módon egyhangúan utasítja el az Akadémia vezetése a kormányzati terveket politikai állásponttól, ízléstől, kortól, nemtől, tudományterülettől függetlenül. De az akadémiai vagyon egy részének, valamint a teljes kutatóintézet-hálózatnak az államosítása az egypárti Alaptörvénybe is ütközik.

Álláspontunk szerint egyértelmű, hogy az ingyenes használat egyenlő az államosítással. Ha a kommunisták is „csak” ingyenes használat céljára kollektivizálták volna a magánvagyont, attól még a magántulajdon ténylegesen állami kézbe került volna. Ha ma bárkinek megmaradna a lakásán a tulajdona, de egy törvény alapján a miniszterelnök mondhatná meg, hogy ott ki lakhat, nem valószínű, hogy bárki úgy érvelne: ez nem államosítás, mert a lakás tulajdonát nem vették el. A híd alatt aludva bizony nem sok különbség van a hajléktalan és a használati jogtól ellenérték nélkül megfosztott tulajdonos között.

Van az Alaptörvényben két szabály is, amelyet ez a terv sért. A X. cikk (3) bekezdés szerint "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát." Ebbe az adott bekezdés szövegezése miatt mindenképpen beleértendő a gazdálkodási autonómia is.

Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Nem létezik olyan alapjog vagy alkotmányos érték, amelyre tekintettel védhető lenne a tervezett intézkedés.

A XIII. cikk szerint "Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. (…) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."

Azon sem igazán lehet érdemben vitatkozni, hogy a feltétlen és ingyenes használat kisajátítás-e (az, csak NER újbeszél nyelven megfogalmazva), de azon pláne nem, hogy tulajdonjogot korlátozó intézkedés-e. A tulajdonjog korlátozása pedig alkotmányosan akkor megengedett, ha a közérdeket szolgálja és nem aránytalan. Egy két évszázada létrehozott tudományos akadémia gazdasági autonómiájának jelentős felszámolása és a kutatóhálózatának állami kontroll alá rendelése pedig nem lehet ennek fényében alkotmányos.

Bizonyos magánérdekeket szolgálhat, de azt nem védi a jogrend.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.