Álsághelyzet ez, nem válsághelyzet: saját törvényét is megsérti a kormány
×

Sütik kezelése

2019. szept. 05.

Ugyan indokolatlan és törvénysértő, ma mégis újabb fél évvel hosszabbította meg a kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ez rendkívüli jogrendet jelent a menekültügyben, rendészetben, de még a közbeszerzések terén is. A Magyar Helsinki Bizottság biztos abban, hogy a „válsághelyzet” visszavonása nem jelentene veszélyt az ország lakosságának. Mint ahogy abban is biztos, hogy az alapjogok önkényes felfüggesztése viszont veszélyt jelent a jogállamiságra és a polgárok szabadságára.

Bár kezdettől fogva, azaz 2016 márciusa óta nem állnak fenn a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” országos elrendelésének törvényi feltételei, a kormány újabb félévvel meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Pedig nemhogy országosan nincsenek menekülttömegek, de semelyik hazai településen sem. Összesen legfeljebb 200 menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva. 55–60%-uk gyerek.

A migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű. 2015-ben még 177 ezren adtak be kérelmet (persze, ők is szinte kivétel nélkül tovább mentek nyugatra), 2016-ban 29 ezren (többségük az év első felében), de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és idén az első félévben 266-an. Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is. Korábban évi 2–5 ezer kérelmet adtak be nálunk, ami semmiféle „válságot” nem idézett elő az ország életében vagy az állam működésében. Civilizált, a genfi menekültügyi egyezményhez csatlakozott országokban vannak menekültek, az állam pedig működtet menekültügyi igazgatást és ellátást. Bár hazánk 30 éve csatlakozott a genfi egyezményhez, a kormánya 2015 óta mindent megtesz azért, hogy menekültek ne legyenek itt, és tisztességes menekültügyi rendszer se működhessék nálunk. Idén eddig mindössze 24 menekültet vagy oltalmazottat ismert el a menekültügyi hatóság. Kevesebbet, mint bármikor korábban.

Tehát se tömeg, se válság, se bevándorló. Csak néhány száz menekülő ember és irreguláris vándor.

A menekülők „elhárításában” kulcsszerepet kap a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye”, amelyet 2015-ben alkotott meg és 2017-ben szigorított tovább a kormánytöbbség. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a menedékkérőkre vonatkozó különleges szabályokat fő szabályként alkalmazhassák a hatóságok.

A válsághelyzetben gyakorlatilag mindenkit tranzitzónákba zárnak. Emellett a határozatlan idejű fogvatartás ellen és a cudar körülmények miatt nem lehet bírósághoz fordulni. A rácsok közé zárt gyerekek nem jutnak rendes oktatáshoz, az egészségügyi ellátással is gondok vannak. Az ellátásra szorulókat, köztük terhes nőket bilincsbe verve fegyveres őrök kísérik kórházba, mintha veszélyes bűnözők volnának. 27 ember tranzitzónás éheztetését is a rendkívüli jogrend tette lehetővé.

De nem csak a menedékkérők és a fogva tartott külföldiek helyzete áldatlan emiatt. Az összes, az országban bárhol feltartóztatott, szabálytalanul tartózkodó külföldit Szerbiába kényszerítik át a rendőrök – tekintet nélkül személyi körülményeikre. Senkinek nincs lehetősége menedéket és segítséget kérni a hatóságoktól. Senkit nem hallgatnak meg, még a nevükre sem kíváncsiak a gyakran kínzásáldozat, beteg, idős, családos, nő vagy gyerek menekülőknek. Többeket – köztük gyerekeket – a ferihegyi reptérről zsuppolnak át Szerbiába, miközben ott soha nem jártak.

A törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távoltartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért.

A Magyar Helsinki Bizottság kikérte az adatokat, pontosan miért rendelték el és tartják fenn a „válsághelyzetet”, de előbb tíz évre titkosították őket, majd közadatpertől szorongatva mégiscsak kiadták. Ebből aztán egyértelműen kiderült, hogy már 2016 márciusában sem teljesültek az elrendelés törvényi feltételei.

A kormány magatartása álságos. A nemrég elfogadott határigazgatási stratégiában például feketén-fehéren az szerepel, hogy „az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók”. Márpedig tavaly mindent összevetve csak 5642 határrendészeti intézkedés történt Magyarországon. 11-szer kevesebb, mint 2017-ben, és 81-szer kevesebb, mint 2015-ben.

Már több nemzetközi szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy a „válsághelyzet” fenntartása indokolatlan. Legutóbb júliusban Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője szólította fel a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.

A Magyar Helsinki Bizottságnak meggyőződése, hogy a „válsághelyzet” visszavonása nem veszélyeztetné az ország lakosságát. A határzár nem tűnne el és nem gyengülne meg. A menedékjogi eljárásokat továbbra is a menekültügyi hatóság folytatná le, és lehetőség maradna a kérelmezők őrizetére is. Ahogyan az elutasított külföldieket is – ha kell – fogva lehetne tartani, de tisztességesebb körülmények között. A fogvatartásnak volna bírósági kontrollja. Nem lehetne tovább éheztetni a tranzitzónákban. A gyerekek és családok emberségesebb körülmények közé kerülhetnének. Rendőrállami módszerekkel nem lehetne átzsuppolni mindenkit, sokszor védelemre szoruló embereket Szerbiába. És újra értelmet kaphatna az Alaptörvényben is biztosított menedékjog.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.