Jó hírneve megsértése miatt adott be keresetet tavaly májusban a Magyar Helsinki Bizottság. Az alperes a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség volt. A bíróság ma kimondta a jogsértést, a pártot nyilvános bocsánatkérésre és egymilliós sérelmi díjra kötelezte. Az ítélet arra is felszólítja a pártot, tartózkodjon a további hasonló jogsértésektől. Az ítélet nem jogerős.
TovábbA strasbourgi bíróság ma öt döntésével 49 magyar fogvatartottnak ítélt meg 692 ezer eurónyi jogos elégtételt embertelen börtönkörülmények, elsősorban zsúfoltság miatt. Egy hónap sem telt el azóta, hogy hasonló döntésével mintegy negyedmilliárd forintot ítélt meg 43 fogvatartottnak.
TovábbA Magyar Helsinki Bizottság sajnálattal és értetlenséggel fogadja, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa úgy döntött: nem vizsgálja ki a horgosi–röszkei határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit. Így azt sem, hogy miért nem volt azonosító szám a TEK-eseken, megfelelően figyelmeztették-e a tömeget, és összességében jogszerű volt-e az a személyi sérülésekkel járó intézkedés.
Tovább231 millió forintos kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Idén ugyan enyhült a zsúfoltság, viszont továbbra sincs hazai jogorvoslat a zsúfoltság okozta helyzetre.
TovábbA Helsinki Bizottság munkatársai 2015. október 2-án tettek monitorozó látogatást a menedékkérelmek elfogadhatósági vizsgálatára és külföldiek fogvatartására szolgáló létesítményben. A Helsinki Bizottság jelentése itt érhető el.
TovábbJogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2012. október 23-án szidalmazta és ököllel megütötte az Index videósát. Az újságíró orra eltörött. A büntetést öt évre felfüggesztették. A bíró indoklásában kitért arra, hogy a vádlott azért kapott viszonylag enyhe büntetést, mert a sértett nem szeretné, ha támadója börtönbe kerülne.
TovábbA hivatalos személyek által és a hivatalos személyek sérelmére elkövetett bántalmazások miatt indult ügyek adatait összehasonlítva látszik, hogy a bírók sokkal elnézőbbek a civileket bántalmazó hivatalos személyekkel szemben, mint fordítva.
TovábbAz ügyészi váderedményesség 97% körül alakul, ez azt jelenti, hogy 100 vádlottból 97-et el is ítélnek. Ez a szám eleve cáfolja azt a feltételezést, hogy a bűnözők azért úsznák meg a büntetést, mert az eljárási jogaikkal élnek. (Azért ússzák meg, mert nem kapják el őket.
Tovább
Amikor életfogytig tartó szabadságvesztésre ítél valakit a bíróság, az ítéletben azt is meghatározza, hogy leghamarabb mikor szabadulhat. Ez 25–40 év között bármi lehet. Amikor ez az idő eltelt a bíró megvizsgálja, hogy a 25–40 évvel ezelőtti bűncselekmény elkövetője kiszabadulhat-e, jelent-e még veszélyt a társadalomra. Dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fenn kell tartani, vagyis a fogvatartott nem szabadul ki.
TovábbTöbb milliószor igazoltatnak a rendőrök évente. 2014-ben 2 786 395 esetben, 2015 első öt hónapjában 1 238 926 alkalommal igazoltattak. Az igazoltatás a leggyakoribb rendőri intézkedés. 2006–2008-ban az ORFK-val közösen vizsgáltuk, mennyi értelme van az igazoltatásoknak. A kutatás eredménye szerint az esetek 99%-ában nincs bűnügyi szempontból használható eredménye az intézkedéseknek.
Tovább