Az ENSZ kínzás elleni bizottsága aggódik a magyar rendőri fellépés miatt | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2006. nov. 28.

“A Bizottságot különös aggodalommal töltik el a 2006 szeptemberében és októberében Budapesten lezajlott tüntetések során történt rendőri fellépésre – aránytalan kényszerítő; eszköz használatra és bántalmazásokra – vonatkozó híradások” – áll az ENSZ égisze alatt működő kínzás elleni bizottság (Committee against Torture – CAT) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentésében.

A testület megállapítása szerint a magyar államnak fokozottabban kell ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, biztosítva a jogellenes intézkedésekkel szembeni zéró tolerancia elvének betartását a rendőrségi hierarchia minden szintjén és a büntetés-végrehajtásban is. A kínzás elleni bizottság ajánlása szerint lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a rendvédelmi szervek csak a szükséges esetekben és mértékben alkalmazzanak erőszakot: ennek érdekében pontos definíciókra és szabályokra van szükség, amelyek betartását is következetesen ellenőrizni kell.

A bizottság ugyancsak aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kiderült: a szeptemberi-októberi demonstrációk alatt fellépő rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt. A testület kijelentette: biztosítani kell, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói mindenkor azonosíthatóak legyenek.

A CAT figyelmét a szeptemberi-októberi budapesti eseményekre a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) hívta fel: a kínzás elleni bizottság novemberi ülésére készített kiegészítő tájékoztatójában az MHB jelezte, hogy miközben a zavargásokkal szembeni rendőri fellépés jogi alapja megkérdőjelezhetetlen, az intézkedés-sorozatban számos alkalommal történtek túlkapások, amelyeket egyebek között tévéfelvételek is bizonyítanak. A Magyar Helsinki Bizottság mint a magyar kormány hivatalos országjelentése mellé alternatív jelentést készítő civilszervezet vett részt a CAT ülésén.

A kínzás elleni bizottság a hivatalos és az alternatív országjelentés ismeretében november 14-16. között tartott ülésén foglalkozott Magyarországgal. A testület a kormány által még 2004-ben készített országjelentéssel kapcsolatban az idén májusban fogalmazta meg kérdéseit, majd az ezekre kapott írásos válaszok ismeretében hallgatta meg novemberi ülésszakán a Magyar Köztársaság képviselőit, valamint – egy külön ülés keretében – a Magyar Helsinki Bizottság munkatársait. A konklúziókat november 24-én fogadták el.

A jelentések és a meghallgatások fényében a kínzás elleni bizottság általában is megállapította, hogy miközben a rendvédelmi szervek részéről elkövetett túlkapásokról nagy számú jelzés érkezik, nagyon alacsony az ilyen ügyekben meginduló vizsgálatok, és még alacsonyabb az ilyen ügyekben születő ítéletek száma. A CAT ajánlása szerint amellett, hogy lépéseket kell tenni az ügyek azonnali, hatékony és pártatlan vizsgálatára, kiemelt hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a kellőképpen szigorú büntetések kiszabásával vége szakadjon a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjainak de facto büntetlensége.

A CAT a novemberi ülésén a negyedik alkalommal, 1998 óta először foglalkozott Magyarországgal. Miközben a testület elégedettségének adott hangot egyebek között a magyar áldozatvédelmi törvény megalkotása és számos nemzetközi egyezmény 1998 óta történt hazai kihirdetése, illetve a magyar jogba való átültetése miatt, továbbá elismeréssel szólt az országjelentés és a magyar kormány-küldöttség által adott szóbeli válaszok színvonaláról, számos ponton további lépések szükségességére hívta fel a figyelmet – összhangban a Magyar Helsinki Bizottság jelentésében foglaltakkal. A bizottság egyebek között kiemelte:
– Lépéseket kell tenni az előzetes letartóztatások átlagos hosszának csökkentése, az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések (lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet) nagyobb mértékű alkalmazása és a rendőrségi fogdákban foganatosított előzetes letartóztatások visszaszorítása érdekében
– Biztosítani kell, hogy az idegenrendészeti őrizet intézményét csak kivételes esetekben, végső megoldásként és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a hatóságok a menedékkérőkkel szemben, ugyanakkor nagyobb hatékonysággal működjön a bírósági felülvizsgálat az ilyen ügyekben. Szintén biztosítani kell, hogy az idegenrendészeti őrizeteseket ne fegyházas körülmények között tartsák.
– Biztosítani kell, hogy a fogvatartott személyek a fogvatartás kezdetét követően minél hamarabb találkozhassanak ügyvédjükkel és az őket fogvatartó szervezettől független orvossal.
– További lépéseket kell tenni a börtönök zsúfoltságának csökkentésére.

A kínzás elleni bizottság külön kitért a hazai romák helyzetére, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy híradások szerint a szabadságvesztésre ítéltek között, illetve a rendvédelmi szervek – elsősorban a rendőrség – fellépése során jelentkező túlkapásokat elszenvedők között is aránytalanul magas a romák száma. A bizottság javaslata szerint erősíteni kell azokat a programokat, melyek a romák rendvédelmi szerveknél való alkalmazását támogatják.


További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.