Az ombudsman nem hagyhatja magukra az elítélteket és őreiket
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. ápr. 09.

A Magyar Helsinki Bizottság levélben fordult az alapvető jogok biztosához a fogvatartottak és a börtönökben szolgálatot teljesítők érdekében. A civil jogvédők arra kérik Kozma Ákost, hogy éljen a jogalkotás-kezdeményezési jogával a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentése érdekében. A levél fontosnak tartja azt is, hogy az ombudsman vizsgálja ki, a speciális járványügyi intézkedések nyomán mennyiben érvényesülnek az elítéltek és őreik alapjogai.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése szerint a börtönökben a koronavírus nehezen elkerülhető bejutása katasztrofális következményekhez vezethet a túlzsúfoltság, a kintinél óhatatlanul rosszabb higiénés körülmények, a távolságtartás és elkülönülés nehézségei, valamint a fogvatartottak gyakran rossz általános egészségi állapota miatt. Az is nyilvánvaló, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben kitörő járvány nem csak a fogvatartottak egészségét és adott esetben életét veszélyezteti, hanem a büntetés-végrehajtási állományét és az ő családtagjaikét is.

Ezért számos európai és tengerentúli országban igyekeznek legalább átmenetileg csökkenteni a börtönnépességet, leginkább olyan fogvatartottaknak feltételes szabadon bocsátásával vagy büntetésük megkezdésének elhalasztásával, akiknek az esetében a járvány megelőzéséhez vagy hatásainak enyhítéséhez fűződő közérdek erősebb, mint a büntetés megkezdéséhez vagy kitöltéséhez fűződő közérdek. (A Magyar Helsinki Bizottság két hete nyilvánosságra hozta ez irányú javaslatait.)

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is hasonlóra hívta fel a figyelmet: „A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk azon fogvatartottak szabadon bocsátásának lehetőségét, akikre a COVID-19 különösen veszélyes, ideértve az idős és beteg fogvatartottakat is, és akik alacsony kockázatú elkövetőnek számítanak.”

A kormány egyelőre hallani sem akar ilyenekről. Az alapvető jogok biztosának azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabályi változásokat kezdeményezzen. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a mostani különleges jogrendben alapvető fontosságú, hogy az ombudsman éljen ezzel. A létszám ideiglenes mérséklése céljából olyan jogszabályokat kezdeményezzen például, amelyek felfüggesztik a szabálysértési elzárások végrehajtását, átmenetileg kiterjesztik a lakóhelyen végrehajtandó reintegrációs őrizetet, illetve elhalasztják az ítélet végrehajtását azoknál, akik egyébként is szabadlábon várakoznak a börtönbe vonulásra.

Magyarországon az ombudsman az egyetlen, aki alapjogi szempontból monitorozhatja a börtönöket és más zárt intézeteket. Márpedig a speciális járványügyi intézkedések számos tekintetben korlátoznak alapjogokat. Az elítéltek magán- és családi élethez való joga például szükségszerűen korlátozódik a beszélők egységes beszüntetése miatt. A benti mozgáskorlátozások miatt felvetődhet a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmának sérelme is, ha a zsúfolt zárkák elhagyására a korlátozások miatt nincs mód, ahogyan a kellő tájékoztatás esetleges hiánya is gondot okozhat.

A Magyar Helsinki Bizottság azt javasolja Kozma Ákos biztosnak, hivatalból folytasson átfogó vizsgálatot az elítéltek és őreik alapvető jogainak védelmében, különösen abban a kérdésben, hogy a rendkívüli intézkedések mennyiben szükségesek és arányosak, és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban.

(Az ombudsmannak írt levél anonimizált változata.)

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.