Beadványunk nyomán a szabálysértési törvény módosítását kéri az ombudsman | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2017. márc. 24.

Ma nagyon nehéz az elkövetőnek és a sértettnek megegyeznie a szabálysértési ügyekben, pedig sokszor ez mindenkinek jobb lenne. A Magyar Helsinki Bizottság ezért az ombudsmanhoz fordult, aki egyetértett velünk, és a törvény módosítására kérte a Belügyminisztériumot.

Forrás: clipartall.com

Szabálysértés esetén is lehetőség van arra, hogy az elkövető és a sértett a hatóság vagy bíróság előtti eljárást elkerülve személyesen állapodjon meg a szabálysértéssel okozott kár jóvátételéről. Például egy bolti lopás esetén a tolvaj vállalhatja, hogy rendbe teszi a bolt környékét, és ha ezt a boltos is elfogadja, ezzel lezárul az ügy. Az ilyen megegyezések sokszor hosszú távon jobbak, mint a büntetések. Egyrészt, jóvátételben részesül, szemben azzal, amikor csak megbüntetik az elkövetőt. Másrészt főleg falvakban, kis közösségekben, ahol mindenki tud mindenről, az elkövető könnyebben visszailleszkedhet a közösségbe, ha látványosan jóváteszi a szabálysértéssel okozott kárt. A közvetítői eljárás sokszor az államnak is jobb, mert olcsóbb, mint valakit hetekre börtönben tartani.

A törvény szabályai azonban olyan bürokratikusak és szigorúak, hogy sokszor rettentően nehéz megszervezni a jóvátételt. A törvény szerint összesen harminc nap alatt kell megegyezni és végre is hajtani a megegyezést. A közvetítői eljárásban postán kell kommunikálni, a levelek kézbesítése és a különböző határidők miatt szakértők szerint sokszor tíz nap is elmegy ezekkel a formaságokkal. Többször előfordul az is, hogy az elkövető vagy a sértett nehezen mozog, éppen külföldre utazott vagy más miatt nem ér rá azonnal. A törvény szerint a harmincnapos határidőt ilyen esetekben nem lehet meghosszabbítani, csak „az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete” miatt lehet hosszabb határidővel dolgozni. Ilyenkor még akkor is nagyon könnyű kicsúszni a határidőből, ha mindkét fél szeretne megegyezni.

A másik problémát az jelenti, ha valakit gyorsított eljárásban bíróság elé állítanak, akkor általában még akkor sem tud közvetítői eljárásban részt venni, ha egyébként ő is és a sértett is beleegyezne ebbe. Ebben a kérdésben nem egységes a gyakorlat, ilyen esetekben néha megengedik, néha nem engedik meg a hatóságok a közvetítői eljárást.

Az ombudsman egyetértett a tavaly októberben írt beadványunkkal és megkereste a Belügyminisztériumot (BM), illetve a közvetítőket felügyelő Igazságügyi Hivatalt (IH) is. Az IH egyetértett az általunk felvetett problémákkal, ők is alátámasztották, hogy sokszor problémát okoznak a rövid határidők. A BM szerint viszont nem indokolt a határidők kitolása. A BM azt mondta, hogy kis súlyú cselekményekről van szó, és a társadalom is azt várja el, hogy ezek az ügyek gyorsan megoldódjanak, ezért nem hosszabbíthatóak a határidők.

Az ombudsman azonban minden szempontot figyelembe véve arra jutott, hogy a hosszabb határidők összességében jobban szolgálnák a közösség érdekét, ezért arra kérte a BM-et, hogy foglalkozzon a kérdéssel és szükség esetén kezdeményezze a törvény olyan módosítását, ami szerint könnyebb lenne meghosszabbítani a közvetítői eljárás harmincnapos határidejét. A bíróság elé állításos ügyekkel kapcsolatban az ombudsman azt kérte a BM-től, hogy nézzék át az eltérő gyakorlatot és biztosítsák, hogy mindenhol egyformán alkalmazzák a szabályokat.

Attachments

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.