Bíróság vizsgálja a Sándor-palota környékének lezárását | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2013. márc. 16.

Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Budapest Rendőr-főkapitánya kérelmezett útján

Tárgy: közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelem

 

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Dr. Fazekas Tamás ügyvéd, mint a Dr. Tóth Balázs (….) Kérelmező kívül jegyzett és mellékelten csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője, a Dr. Tóth Tamás, Budapest Rendőr-főkapitánya (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) Kérelmezett által 01000/15591/1/2013. ált számon hozott határozat ellen, törvényes határidőben az alábbi

F E L Ü L V I Z S G Á L A T I     K É R E L M E T

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. § (1) bekezdése, illetve a Gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 9. § (2) bekezdése alapján a Kérelmezett határozatát hatályon kívül helyezni-, ezáltal a Kérelmező által bejelentett rendezvény tekintetében a Kérelmezett tudomásulvételét a bejelentésnek megfelelő helyszín és időpont szerint pótolni, továbbá az eljárással összefüggő, mérlegeléssel megállapított költségekben a Kérelmezettet marasztalni szíveskedjen.

I. Tényállás

2013. március 11-én délután 17.00 óra körül minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére Magyarország Országgyűlése elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítása elnevezésű jogszabályt (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítás alapvetően átírja Magyarország Alaptörvényét, drasztikusan lecsökkentve az emberi jogok védelmi szintjét Magyarországon. A Módosítás ellentétes az Alaptörvény egyéb rendelkezéseivel és számos emberi jogi tárgyú nemzetközi dokumentummal.

A Kérelmező, mint emberi jogok védelmére szakosodott alkotmányjogász – 2004. óta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa – többedmagával gyülekezési jogát kívánta gyakorolni a köztársasági elnöki rezidencia előtt, ahol arra kívánta felhívni a Köztársasági Elnök Urat, hogy a Módosítást ne írja alá, hanem azt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

A köztársasági elnöknek legfeljebb 5 napja van a Módosítás aláírására, ugyanakkor nem lehetett tudni pontosan, hogy erre mikor kerül sor, ezért a tervezett gyűlés egy későbbi időpontban való megtartása okafogyott lenne, vagy legalábbis ennek reális veszélye fenyeget. A tervezett demonstrációt ettől függetlenül a Kérelmező haladéktalanul bejelentette emailen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A köztársasági elnöki rezidencia előtt ugyanakkor a demonstrációt nem tudta megtartani, ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) védett személyek részvételével megtartott rendezvényekre hivatkozással lezárta a Szent György teret, s erre vonatkozóan 18.00h-kor a BRFK Biztosítási Osztályának hadnagya, X.Y.  adott tájékoztatást a Kérelmezőnek telefonon. Majd mikor a Kérelmező társaival megpróbált gyülekezni a nevezett helyszínen, Z.X., a BRFK főhadnagya szóban ismét tájékoztatott a terület rendőrség általi lezárásának tényéről, és a helyszínen megmutatta a TEK erre vonatkozó határozatát is. Még aznap este, 22.30-kor a Magyar Tudományos Akadémia előtti parkolóban kézbesítette Kérelmezőnek a Kérelmezett végzését.

A BRFK végzésének indokolásában előadja, hogy a rendezvény helyszínéül megjelölt területet is érintően a Terrorelhárítási Központ 2013. március 07. napján, 30100-1276/2013. ált. számon személy- és létesítménybiztosítási intézkedést (TEK intézkedés) hozott a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 46. § a) és d) pontja alapján 2013. március 08. napján 00.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2013. március 16. napján 24.00 óráig.

A hivatkozatott TEK intézkedés indokolása szerint annak meghozatalára azért volt szükség, mert a megjelölt időszakban a Sándor-palota épületében és a lezárt területeken több, védett személyek részvételével megtartott, nagy létszámú és jelentős gépjárműmozgással járó program kerül megrendezésre, beleértve a március 15-ei nemzeti ünnepségsorozat előkészítését is. Az indokolás szerint figyelemmel arra, hogy a védett objektum biztonságának, zavartalan működésének, a védett személyek szabad mozgásának, közlekedésének biztosítása a rendőrség kiemelt feladata, az intézkedés meghozatala indokolt volt, ezen intézkedéssel biztosítható a fent meghatározott terület biztonsága, valamint a védett személyek zavartalan közlekedése.

A TEK intézkedés indokolása ezen felül explicite azt tartalmazza, hogy „intézkedés pontosan meghatározza a lezárt terület határait, így egyértelművé teszi, melyik az a terület, amely a gyülekezési jog gyakorlása és egyéb nyilvános rendezvények megtartására rendelkezésre áll.

II. A Gyülekezési törvény alkalmazhatósága

Ahogy a Kérelmezett helyesen utal rá, az Alkotmánybíróság 3/2013. (II. 14.) AB határozata értelmében biztosítani kell a gyülekezési joggal kapcsolatos hatáskör hiányt megállapító végzések bírósági felülvizsgálatát a Gytv. szerint.

Ezen AB határozat kifejezetten foglalkozik a jelen ügyre vonatkozó esetkörrel is, utalva az irányadó bírói gyakorlatra is:

„3.4.1. A rendőrségi gyakorlat a helyszínt illetően jellemzően két okból utasít el – hatáskör hiányára hivatkozással – végzésben rendezvény megtartására vonatkozó bejelentést. Az első ilyen ok a terület „biztonsági műveleti területté” nyilvánítása. Ha a rendőrség biztonsági területté nyilvánított egyes területeket, az e területekre szóló bejelentéseket a rendőrség hatáskörének hiánya miatt elutasította azzal az indokolással, hogy a „biztonsági műveleti területté nyilvánítás együtt jár a közterületi jelleg elvesztésével”. 2006 ősze előtt a Terror Háza Múzeum és a Dohány utcai Zsinagóga előtti területen nem lehetett emiatt rendezvényt tartani, 2006. október 23-án pedig a rendőrség a Kossuth tér Parlament felőli, kordonnal elzárt részét minősítette biztonsági műveleti területnek. A Fővárosi Bíróság ezekben az esetekben a bejelentést elutasító rendőrségi határozatokat helybenhagyta, és jogerősen megállapította, hogy a biztonsági műveleti területté nyilvánítással az adott területek elveszítették közterületi jellegüket, ezért arra rendezvényt bejelenteni nem lehetett. Bár a kérelmek a rendőrfőkapitány biztonsági műveleti területté nyilvánító intézkedésének jogszerűségét is vitatták, a bíróság úgy látta, a rendőrfőkapitánynak a köztársasági őrezred felkérésére meghozott utasítása nem olyan egyedi államigazgatási határozat, amellyel szemben bárki bírósághoz fordulhatna. Később azonban, a BRFK-nak a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés elrendelése elleni panasz elbírálása során a Fővárosi Bíróság 27.K.31.354/2012/9. számú ítélete megállapította, hogy bár a szóban forgó terület „biztonsági műveleti területté” nyilvánítása 2006. október 23-án szükséges és jogszerű volt, annak 2006. november 22. napján történő meghosszabbításáról ugyanez nem volt megállapítható. A meghosszabbításkor ugyanis a BRFK nem jelölte meg, hogy arra milyen okok és körülmények fennállta miatt volt szükség. A Fővárosi Bíróság ezért a rendőri intézkedést aránytalannak minősítette, mert az kellő indok nélkül korlátozta a polgárok mozgásszabadságát és gyülekezési jogát. (…)

[51] Ezt a megállapítást vette alapul az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor a Patyi kontra Magyarország (35127/08, 2012. január 17.) és a Szerdahelyi kontra Magyarország (30385/07, 2012. január 17.) ügyekben megállapította: Magyarország megsértette a panaszosok gyülekezési jogát, amikor a Kossuth tér jogszerűtlen módon történő biztonsági műveleti területté nyilvánításával lehetetlenné tette a panaszosok által 2007 márciusára bejelentett demonstráció megtartását.”

A fentiekből a következő következtetések vonhatók le:

1. Különféle közigazgatási eljárásokkal nem lehet a gyülekezési jogot teljesen ellehetetleníteni, az alapvető jog gyakorlásának hatékony védelme szerinti eljárás (Gytv) szabályai nem mellőzhetőek. Az AB többször leszögezi, hogy a közterület funkciójára fokozott figyelemmel kell lenni – „az önkormányzati és állami tulajdonban lévő közterületek egyik rendeltetése tradicionálisan éppen az, hogy a nyilvánosság mindenki által hozzáférhető fórumai legyenek. Az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezést ezért behatárolja az a cél, hogy a közterület betölthesse funkcióját: a terület a közügyekre vonatkozó, közösen kinyilvánított vélemény fórumává válhasson.”

2. A Kérelmezett végzés felülvizsgálatán keresztül tulajdonképpen a TEK intézkedésének felülvizsgálatát is el kell végezni jelen, Gytv. szerinti bírósági eljárásban. Ugyan az AB határozat közterület-foglalási engedély miatti hatáskör hiány kapcsán született (tehát az AB határozat logikáját követve a 2. esetkörben), de a határozat világosan kimondja, hogy „a jelenlegihez hasonló ügyekben a bíróságnak az érdemi felülvizsgálat során kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy a rendőrségi végzésben a rendezvény megtartásának akadályául megjelölt, az adott helyszínre szóló közterület-használati megállapodás jogszerűen jött-e létre, és indokolt volt-e a használati megállapodás megkötése.”

Az AB tehát akként foglalt állást, hogy bár a hatáskör és illetékesség hiányát a Kérelmezett szerint megalapozó jogviszonyt nem a Kérelmezett döntése hozta létre, az mégis felülvizsgálandó, mégpedig érdemi döntéssel, a Gytv. szerinti bírói felülvizsgálat során (olyannyira, hogy még maga az AB is vizsgálta és aggályosnak minősítette az adott szerződést – lásd határozat [65] pont).

3. Az AB határozatban idézett gyakorlatból az következik álláspontom szerint, hogy az érdemi felülvizsgálat során az intézkedés szükségességét, jogszerűségét és indokoltságát kell vizsgálni – csakúgy, mint egy rendőri intézkedés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben, azonban tehát akként, hogy a hatékony jogorvoslatot a Gytv szerint kell biztosítani.

III.  A Kérelmezett hatásköre, illetékessége, áttétel

A Kérelmezett határozata jogalapjául a Ket. 30.§ b) pontját jelöli meg, ugyanakkor nem specifikálja, hogy hatásköre, vagy illetékessége nincsen jelen ügyben (és azt sem, hogy áttétel miért nem lehetséges).

Az idézett AB határozat további megállapításai is alkalmazhatóak ezen kérdés eldöntése szempontjából:

„Ugyanakkor a BRFK-nak, ha valóban a Ket. 22. § (2) bekezdésének megfelelően járt volna el, akkor a hatásköre hiányának megállapításával egyidejűleg a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat át kellett volna tennie a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. Nem tette, és nem is tehette, mert nincs olyan közigazgatási szerv, amelynek a hatáskörébe tartozna az ügy.

1. A Gytv. 6.§-a szerint a bejelentést „a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség)” felé kell megtenni.

Ebből álláspontom szerint az következik, hogy a bejelentéssel kapcsolatos határozat meghozatalára a rendőrség rendelkezik hatáskörrel, a Kérelmezett tehát hatáskörének hiányát nem állapíthatta meg automatikusan. Álláspontom szerint annak eldöntése egyedül a rendőrség hatásköre, hogy egy adott terület a Gytv. szempontjából közterületnek minősül, vagy sem és milyen indokkal.

Ugyanakkor a Kérelmezett határozata azért is jogsértő, mert érdemben az indokolásból nem tűnik ki, hogy a bejelentés szerinti helyszínen és időben, figyelemmel a TEK intézkedésre a demonstráció mennyiben veszélyezteti a védett objektum biztonságát, zavartalan működését, védett személyek szabad mozgását, közlekedésének biztosítását. Ilyen indok álláspontom szerint nincs, melynek elemzésére jelen felülvizsgálati kérelem következő pontjában térek ki. Megjegyezni kívánom, hogy az Rtv. 46. § (1) bekezdése nem zárja ki azt, hogy a rendőrség lehetővé tegye, hogy a lezárt területre bárki belépjen és ott tartózkodjon. A 46. § (1) bekezdésének d) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a rendőrség „területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti”. A jogszabályszövegből következik, hogy a terület lezárása nem jár automatikusan együtt a belépés megtiltásával, azaz a rendőrség mérlegelheti, hogy bizonyos – a védett személyektől eltérő – személyeknek (akár meghatározott céllal és meghatározott időtartamra) lehetővé tegye a területre való belépést, azaz a kérdéses terület lezárása nem jelenti automatikusan azt, hogy azon demonstrációt ne lehetne tartani.

Kérelmezett határozatából azonban az sem követhető, hogy a Kérelmezett felvette-e a kapcsolatot a TEK-al ennek tisztázása érdekében, vagy ha ezt meg sem kísérelte, akkor annak mi az indoka.

Egyébként ettől eltérő kérdés lehetne annak vizsgálata – s ezen vizsgálatot a határozat kifejezetten nem végzi el – hogy a különféle rendőri szervek közül adott esetben a TEK a Kérelmezett hatáskörét elvonta-e azzal, hogy intézkedése a bejelentés szerinti terület közterület minőségét megszünteti, ezen kérdés eldöntése azonban a Kérelmező szempontjából nem releváns.

2. Az illetékesség szempontjából a Gytv. a Kérelmezettre Budapest területén megítélésem szerint vitán felül kizárólagos illetékességet telepít a 6.§-ban, nincs más olyan illetékességi szabály, mely alapján a Kérelmezett illetékességének hiánya alappal felvethető, ilyet a kérelmezett sem jelöl meg.

 

IV. A TEK határozat értékelése

 

Álláspontom szerint a Kérelmező gyülekezési jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentette az, hogy a Szent György tér közterületi minőségének elvesztésére hivatkozva a Kérelmezett nem vette tudomásul a bejelentést és megakadályozta a békés, legfeljebb 10 (tíz) jogvédő részvételével tartandó demonstráció megtartását. A Kérelmezett határozatának alapjául szolgáló TEK intézkedés ugyanis szükségtelenül, indokolatlanul és aránytalanul zárt le egy szimbolikus jelentőségű közterületet, egy alapjogsértő döntésen alapuló rendőrségi intézkedés pedig csak jogszerűtlen lehet.

Az Rtv. 15. §-a szerint a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

Annak megítélésekor, hogy a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés indokolt és ennélfogva jogszerű-e, azt kell vizsgálni, hogy a védett személy és létesítmény biztonsága valóban megköveteli-e a terület lezárását és az oda való belépés megakadályozását, azaz állítható-e, hogy a terület lezárása és a belépés megakadályozása nélkül az adott személy és/vagy létesítmény biztonsága megfelelően nem szavatolható.

A konkrét esetben a TEK intézkedés semmilyen konkrét hivatkozást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi indokolta azt, hogy 8 (nyolc) napon keresztül lezárják azt a közterületet, ahova Kérelmező a gyülekezést bejelentette. Az indokolatlanság/aránytalanság kapcsán mérlegelendő körülmények az alábbiak.

Az AB már hivatkozott határozatában a gyülekezési jog korlátozhatóságával kapcsolatban a következőt fektette le:

„Tekintettel arra, hogy a közterületek egyik rendeltetése tradicionálisan éppen az, hogy a nyilvánosság egyik legkézenfekvőbb, mindenki által hozzáférhető fórumai legyenek, ezért a közterületen tartandó rendezvények különösen erős alkotmányjogi védelemben részesülnek. Ez abban nyilvánul meg, hogy ha a gyülekezés helyéül választott közterület igénybe vételét közhatalmi rendelkezés korlátozza, az alapjogot érintő korlátozásnak meg kell felelnie a szükségességi és arányossági követelményeknek. A korlátozás akkor felel meg az Alaptörvénynek, ha az feltétlenül (vagyis elkerülhetetlenül) szükséges valamely alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében. Ráadásul a korlátozásnak arányban kell állnia az elérni kívánt céllal, és nem szabad érintenie a gyülekezési szabadság lényeges tartalmát. [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés]. A korlátozás alkotmányosságának mérlegelésekor különös tekintettel kell lenni arra, hogy egy közterületen tartandó gyülekezés előzetes megtiltása az Alaptörvény által biztosított gyülekezési szabadság legsúlyosabb korlátozása. Összhangban van ez a mérlegelésre vonatkozó teszt a strasbourgi bíróság gyakorlatával is.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis arányossági tesztet alkalmazott, amikor például azt vizsgálta a Patyi kontra Magyarország (35127/08, 2012. január 17.) ügyben, hogy megfelelt-e az Egyezmény 11. cikkében biztosított békés gyülekezés jogának, hogy a rendőrség a panaszos gyülekezéssel kapcsolatos bejelentéséről a Kossuth tér biztonsági műveleti területté nyilvánítása miatt nem döntött érdemben.”

Ez a teszt irányadó a jelen felülvizsgálati kérelem alapján meghozandó döntéskor is, hiszen az AB határozatban hivatkozott eset (az ún. Kossuth téri kordon-ügy) tökéletesen analóg jelen üggyel: egy közterület személy-és létesítményvédelmi intézkedéssel történő lezárása útján egy közhatalmi szerv lehetetlenné teszi a gyülekezési jog gyakorlását egy mással nem helyettesíthető, szimbolikus helyen.

Tételesen vizsgálva a TEK intézkedés indokait, a következőket lehet megállapítani:

1. Az indokoltság minimálisan konkrét tényekre vonatkozó indokoltságot jelent. Abból, hogy „több, védett személyek részvételével megtartandó eseményre kerül sor”, nem lehet megtudni sem azt, hogy milyen események védelme indokolja a korlátozást, sem azt, hogy ezeken az eseményeken mely védett személyek fognak részt venni. Megalapozatlanság okán így minden további mérlegeléstől függetlenül jogsértő a terület lezárása.

2. A határozat azon utalásai, hogy „jelentős gépjárműmozgás lesz az adott időszakban a lezárt területen”, vagy éppen „a védett személyek szabad mozgásának biztosítása” az Rtv. 46. §-ában meghatározott legális cél (ti. védett személyek biztonsága) szempontjából tökéletesen irrelevánsak, legalábbis az indokolás semmit nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a sok jármű melyik védett objektum vagy védett személy biztonságát mennyiben veszélyezteti, ez a veszély miért indokolja a teljes terület lezárását, miért indokolja a lezárást március 11-én este. A védett személyek szabad mozgásának biztosítása ugyanígy érthetetlenül áll kapcsolatban az intézkedéssel, a szabad mozgás biztosítása eleve nem jogszerű célja az Rtv. alapján az intézkedésnek, de nem világos az sem, hogy melyik védett személy milyen szabad mozgáshoz való jogát hogyan korlátozta volna egyáltalán március 11-én 20.00-20.30h közötti időpontban egy 10 fő részvételével megtartandó békés demonstráció, és bármely védett személy bármely időpontban való szabad mozgását kevésbé korlátozó eszközzel miért nem lehetett volna biztosítani.

3. Jelen kérelem IV/1. pontban foglaltak miatt Kérelmező spekulálni tud csak, hogy milyen rendezvények és mely védett személyekre utalhat a TEK intézkedése. Egy biztos, a bejelentett tüntetés napján Áder János köztársasági elnök – a hírekből kiderült a bejelentés után – nemhogy a Sándor-palotában nem tartózkodott, de Magyarországon sem, ugyanis Berlinben volt. Így az ő védelme nem indokolhatta a terület lezárását.

4. A március 15-ei rendezvények – a Kérelmezőnek nincs tudomása arról, hogy milyen rendezvény lesz akkor a területen – nem indokolhatják a közterület lezárását, mivel március 11-én semmilyen területet nem kell lezárni azért, hogy 15-én rendezvényt lehessen valahol tartani. Pláne nem március 8-án, amikortól hatályos volt a TEK intézkedése. Megjegyzendő, hogy Kérelmező, aki a bejelentett helyszínen a kérdéses időpontban megjelent, nem tapasztalta jeleit annak, hogy március 11-én este a Szent György téren bármiféle ünnepi előkészület folyt volna.

A Kérelmezőnek nincs tudomása egyetlen korábbi március 15-ei ünnepségről sem, amikor személy-és létesítménybiztosítási intézkedés keretében napokkal az ünnep előtt lezárták volna a bejelentéssel érintett területet – ez önmagában arra utal, hogy a március 15-ei ünnepnek semmi köze nincs a lezárás indokához.

5. A 3/2013. (II. 14.) AB határozat szerint „Budapest néhány terének és utcájának kommunikatív funkciója van. […] Az egyén gyülekezési szabadságába tartozik, hogy gyülekezést szervezzen és gyülekezésen vegyen részt. A gyülekezés szervezésének lényegi eleme (olykor egy adott közügyben való vélemény-kifejezés része) annak megválasztása, hogy a rendezvényre milyen céllal, hol, mikor és milyen körülmények között kerüljön sor. A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. [Ehhez hasonlóan lásd a strasbourgi bíróság Sáska kontra Magyarország ügyben hozott ítéletének 21. pontját (58050/08, 2012. november 27.).] A gyülekezéssel elérni kívánt cél ugyanis szorosan kapcsolódhat a kiválasztott helyszínhez. Talán mert a rendezvény éppen az adott helyen történtekre kíván emlékezni és emlékeztetni, vagy mert a helyszínnek szimbolikus jelentése van. Ilyen esetekben a gyülekezés szabadsága magában foglalja az adott helyen való gyülekezés jogát, amely az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfelelően korlátozható.”

A konkrét esetben a köztársasági elnöki palota előtti tüntetés szimbolikus funkciója megkérdőjelezhetetlen: a jogállamiságot felszámoló alaptörvény-módosítás hatályba lépését kizárólag a köztársasági elnök közreműködésével lehet megakadályozni (azon a módon, hogy Áder János kéri a módosítás előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságtól), így evidens, hogy a köztársasági elnöki rezidenciának lényegi szimbolikus-kommunikációs funkciója van.

6. A TEK intézkedés (más rendezvények megtartása mellett) nyilvánvalóan a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények korlátozására irányult, s ez jogszerűtlen. Megítélésem szerint a védett személyekkel, vagy objektumokkal kapcsolatos Rtv. 46.§ szerinti intézkedés funkciója a személy, vagy épület (vagy az épületben tartózkodó személyek) biztonságának szavatolása a törvényes kereteken belül, ami nem indokolható a közterületen történő „zavartalan közlekedésként” körülírt kényelmi szempontokkal.

Kifejezetten aggályosnak tartom, hogy konkrét adat, tény precíz megjelölése nélkül kíván a TEK lezárni egy területet akkor, amikor magyar bíróság által alkotmányellenes működés okán feloszlatott, rasszista, paramilitáris egyesület, a Magyar Gárda avató ünnepségére sor kerülhetett az intézkedéssel lezárt téren, vagyis egy félkatonai szervezet nem veszélyeztette az adott helyszínen a védett objektum és a köztársasági elnök biztonságát olyan mértékben, ami indokolta volna a terület lezárását.

 

Ebből értelemszerűen adódik a kérdés: milyen konkrét veszély merült fel ugyanezen tér vonatkozásában 2013. március 8-16. között, és milyen konkrét veszélyt jelentett volna 10 jogvédő békés demonstrációja napokkal a március 15-i ünnep előtt. Egy dolog biztos: ezekre a kérdésekre a TEK intézkedés indokolásából semmilyen választ nem kapunk. A TEK ezen intézkedését a Kérelmezett pedig elfogadta, hiszen jelen kérelemmel támadott végzésének lényege, hogy az intézkedés miatt nem közterület a bejelentéssel érintett terület, vagyis a végzésből implicite az követezik, hogy a TEK intézkedést a Kérelmezett jogszerűnek tartja.

 

IV. Egyéb nyilatkozatok

A Kérelmezett határozatát 2013. március 11-én, személyesen kézbesítették a Kérelmezőnek.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 22. § (2) bekezdése, illetve a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (1) bekezdése; illetékességét pedig a Pp. 326. § (1) bekezdése állapítja meg.

Budapest, 2013. március 14.

Tisztelettel:

Dr. Fazekas Tamás ügyvéd

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.