Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB vagy strasbourgi bíróság) összeurópai szinten működő bíróság. Bírái azokból a tagállamokból kerülnek ki, amelyek az Európa Tanács tagjaként elfogadják az Emberi Jogi Európai Egyezményét. Az itt dolgozó strasbourgi bírák nem képviselnek egyetlen államot sem.
A strasbourgi bíróság feladata a fenti egyezményben foglalt emberi jogok védelme. Az EJEB olyan személyektől, szervezetektől és cégektől fogadhat el kérelmet, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének körébe tartozó valamely joguk megsértését állítják. Lehetőség van arra is, hogy az egyik tagállam adjon be panaszt a másik tagállam jogsértése miatt. Az egyezményben foglalt elfogadhatósági követelmények szabályozzák azt, hogy ki, mikor és miről nyújthat be panaszt.
Csak olyan esetben fordulhatunk az EJEB-hez, ha személyesen és közvetlenül váltunk jogsértés áldozatává. Nem nyújthatunk be általános jellegű panaszt valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben más személyek nevében személyes érintettség nélkül. A beadványnem hivatkozhat másra, mint az egyezmény megsértésére.
Az egyezményben védett jogok például a tisztességes eljáráshoz való jog, az élethez való jog, a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma, a diszkrimináció tilalma, a magán- és családi élethez való jog, a vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezés és egyesülés szabadsága, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog. Az eljárás címzettje –„alperese” – minden esetben az egyezményt ratifikáló egyik állam lesz.
A strasbourgi bíróság évente mintegy ötvenezer panaszt fogad. Az EJEB által feltárt összes jogsértés 58 százaléka a méltányos eljárás jogának megsértésével vagy a tulajdon védelmével függ össze. 11 százalékában állapította meg az élethez való jog és a kínzás és embertelen bánásmód tilalmának súlyos sérelmét. Az eljárás a bíróság részéről ingyenes.