Fogvatartás | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

blog-grid

A miniszterelnök nekiment a börtönkártalanításoknak. Ezekre azért tarthatnak igényt az elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között töltik a szabadságvesztésüket, ahogyan kutyát sem lehetne tartani. A kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amely most elfogadhatatlannak nyilvánította. Ivány Borbála ügyvéd kollégánk a hvg360 videosorozatában beszélt a témáról Gergely Mártonnak.

Tovább
blog-grid

A Magyar Helsinki Bizottság elsőfokon pert nyert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BVOP) szemben abban a perben, amelyet a szakutasítások nyilvánossága érdekében indított. Ezek határozzák meg a fogvatartottak életét a börtönökben. 2018 áprilisáig mindenki számára hozzáférhetők voltak a BVOP honlapján, de eltüntették őket onnan. A bíróság előtt a BVOP nem tudta megindokolni, hogy miért.

Tovább
blog-grid

A fogvatartás ideje alatt elkövetett erőszakos cselekmények sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk, és különféle formákat ölthetnek: előfordulhatnak fogvatartottak között, vagy az őrök és az őrizetben tartottak között is. A rács mögött az elítéltek elszigeteltek, megbélyegezettek maradnak, és nem férnek hozzá az információkhoz és a külvilággal fenntartott kommunikációs eszközökhöz.

Tovább
blog-grid

Paranoiás titkolózás övezi a tranzitzónákat. A hatóság még a létszámadatokat is eltitkolja. Van is mit szégyellni: a fogvatartottak nagy többsége gyerek. Kétségbeesett szüleik petíciót írtak a hatóságnak. A kormány ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy a szögesdróttal körülvett, fegyveresen őrzött tranzitzónák nem fogvatartási helyszínek.

Tovább
blog-grid

Sándor még 15 éves sem volt, amikor csoportos rablás gyanúja miatt letartóztatták. Bár tettét egyből elismerte, és 7 hónap után vádat emeltek ellene, mégis börtönben kellett maradnia. Összesen 22 hónapot ült előzetes letartóztatásban, majd 6 hónapig még házi őrizetben tartották. Sándor nem csak gyerek, de büntetlen előéletű és enyhe fokon értelmi sérült, akinek büntetőügyében az államnak különös gondossággal kellett volna eljárnia.

Tovább

Ma délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogvatartás, mégpedig jogellenes fogvatartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó.

Tovább
magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.