gyűlöletbeszéd
Olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amely valamely társadalmi csoportot megaláz, megfélemlít vagy a csoport tagjai ellen erőszakot vagy előítéletes fellépést vált ki.
Mivel az alapcselekménye a szólás, ami önmagában nem számít bűncselekménynek, a gyűlöletbeszéd nem feltétlenül és mindig bűncselekmény, így nem is kezelik bűncselekményként. Magyarországon a szűken értelmezett közösség elleni uszítás neve alatt büntetik, ami a gyakorlatban csak akkor alkalmazható gyűlölködő beszéd büntetőjogi szankcionálására, ha az közvetlenül és egyértelműen erőszakhoz vezet.
Viszont a gyűlöletbeszéd nem csak a közvetlen erőszak miatt jelent veszélyt az emberekre. Maga a gyűlölködő beszéd azzal is sértheti az adott csoporthoz tartozó embereket, hogy velük szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakít ki. Ezt Magyarországon az egyenlő bánásmódról szóló törvény zaklatásnak nevezi, és így szankcionálja.
Nálunk polgári jogi peres úton lehet talán a leghatékonyabban fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Az új Polgári Törvénykönyv biztosítja az egyén számára a jogot, hogy gyűlöletbeszéd esetén a jogsértővel szemben igényt érvényesítsen: „A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.”
A gyűlöletbeszéd nem csak a megtámadott kisebbségi csoportnak árt, hanem az egész országot veszélyeztetheti azzal, hogy konfliktust szít a társadalmi csoportok között, és megrendíti a társadalmi békét.