Csak kozmetikai beavatkozás történt a közigazgatási bíróságokról szóló törvényen
×

Sütik kezelése

2019. ápr. 01.

Elfogadta a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló törvény módosítását, de ez sem jelent elegendő védelmet a bírói függetlenségnek. A törvény jelenlegi változatában súlyos problémák maradtak, amelyekre a Velencei Bizottság is rámutatott.

– Előfordulhat, hogy például egy NAV vagy kormányhivatal elleni perben olyan bíró fog dönteni, aki fél éve még ott dolgozott. Ez alapjaiban ingatja meg a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat.

– Tapasztalat nélküli bírók ítélkezhetnek. Ma egy bíró évekig tanul a bíróságon, mielőtt bíróvá válik, az új bíróknál ez nem lesz követelmény, ami a döntések minőségét ronthatja.

– Az igazságügyi miniszter szerint összesen 300 bíróra lesz szükség, a Kúria elnöke szerint viszont csak 120 jelenlegi bíró megy át az új bíróságokra. A maradék 180 bíró pályázatáról az igazságügyi miniszter dönthet, vagyis a közigazgatási bíróknak akár kétharmadát az igazságügyi miniszter helyezheti a tisztségébe. Az új bírók akár kétszer annyian is lehetnek, mint a kellő bíráskodás tapasztalattal rendelkező régi szaktekintélyek.

– A kormányt semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 100%-ban volt állami alkalmazottakkal töltse fel ezt a rengeteg új bírói helyet. Túl sok új embert kell majd nagyon gyorsan megtanítani az ítélkezésre, ami nem reális, ezért rosszabb minőségű ítéletekre számíthatunk.

– Jól jellemzi a törvény hibáit, hogy elvben azt sem zárja kis semmi, hogy olyan ember legyen a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, vagyis a legfőbb közigazgatási bíró, aki korábban egy napig sem dolgozott bíróként.

A jövőre felálló közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a Velencei Bizottság nagyon komolyan kritizálta. A neves európai alkotmányjogászokból álló testület kritikáira reagálva a Fidesz néhány ponton módosított a törvényen, de a most elfogadott módosítás csak nagyon kis mértékben javítja a törvény hibáit. A Magyar Helsinki Bizottság elemzése szerint a módosítások a Velencei Bizottság legfontosabb ajánlásainak kevesebb mint egyharmadát oldották meg, így nagyon komoly munka van még hátra.

A törvény legnagyobb problémája, hogy a 2019-es átmeneti időszakban, amikor az új bírók jelentős részének kinevezésére sor kerül, továbbra is az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus dönthet majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ez azt jelenti, hogy a kormány hatóságaival pereskedő emberek olyan bírókhoz mehetnek majd, akiket a kormány nevezett ki. Az új törvény nagyon nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok is. A Velencei Bizottság arra is emlékeztetett, hogy ugyanezeket a veszélyeket már nyolc éve, a 2011-es bírósági reform idején is jelezték, és akkor ezeknek egy részét kijavította a kormány. Most azonban ugyanezek a problémák jönnek vissza.

A Magyar Helsinki Bizottság mindezek alapján arra kéri a kormányt, hogy a Velencei Bizottság kérésének megfelelően vizsgálja felül a törvényt és biztosítsa a bírók függetlenségét az átmeneti időszakban ugyanúgy, mint 2020. január 1. után.

Csütörtökön Vadász Viktor bíró, az Országos Bírói Tanács tagja és Uitz Renáta, a Közép-európai Egyetem tanszékvezető egyetemi docense részvételével beszélgetést tart a Magyar Helsinki Bizottság. Facebook-esemény itt érhető el.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.