Csődöt mondtak az alkotmányosság őrei – veszélyben a választás tisztasága | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2014. márc. 18.

Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Read More

Az Alkotmánybíróság (AB) két egyéni panaszbeadványt utasított vissza pár napon belül, mindkettőt formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül. Az első visszautasítás a köztéri választási plakátokról szóló szabályokat támadó indítvány nyomán született, ami azt kifogásolta, hogy a kereskedelmi plakátokra vonatkozó korlátozásokat rendeleti úton kiterjesztették a választási plakátokra, és ezzel önkényesen bővítették a választási eljárási törvény szerint egyébként meglévő korlátozásokat. Nyilvánvaló, hogy ez a kampányolás lehetőségének korlátozása, és szoros összefüggésben áll a polgárok választójogának gyakorlásával. Az AB szerint azonban ez nem elégséges indok az alkotmányossági felülvizsgálathoz, ezért érdemben nem foglalkozott vele. A második visszautasított indítvány azzal foglalkozott, hogy a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárokat megkülönbözteti a szabályozás, ők levélben nem adhatják le szavazatukat. A panaszt – amihez hasonló még fekszik az AB előtt – arra hivatkozva utasította vissza a testület, hogy a külföldön tartózkodó panaszos nem érintett. Az AB abszurd módon azért nem találta a beadványozót a jogsérelemmel érintettnek, mert a kifogásolt törvény kizárja őt a levélben szavazás lehetőségéből. A visszautasítás alapján kérdéses, hogy egyáltalán kikényszeríthető-e még Magyarországon a törvény előtti egyenlőség elve. A harmadik múlt heti esetben a Nemzeti Választási Iroda után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is védtelenül hagyta a választások tisztaságát. Megalapozottan lehet feltételezni, hogy tömeges visszaélés történt a választópolgárok személyes adataival. A Nemzeti Választási Bizottság mégis úgy találta, hogy az ajánlásokkal való tömeges visszaélésekről szóló beszámolók ellenőrzése nem feladata. Az adatvédelmi hatóság pedig úgy foglalt állást, hogy aránytalanul nagy, a választások megtarthatóságát is veszélyeztető munkaterhet jelentene annak ellenőrzése, hogy volt-e olyan jelölt, aki személyes adatokkal visszaélve szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást.

Az említett fórumok döntéseire nem szolgálhatnak magyarázatként a választási eljárás rövid ügyintézési határidői. A független intézményeknek e szűk egy heti „teljesítménye” alapján a három szervezet levonta a következtetést: a magyar közjog radikális átalakítása beérett. Gyakorlatilag megszűntek azok az eljárások és jogi mechanizmusok, amelyek alkalmasak az antidemokratikus döntéshozatal jogállamiságnak megfelelő, érdemi korrekciójára. A folyamatban lévő választási eljárással kapcsolatos ügyek elintézetlenül hagyása demonstrálja, hogy ma már a független intézmények inkább szolgálják a kormányzat céljait, mint az alkotmányosságot vagy az alapvető jogok védelmét.

 

A három szervezet közös véleménye elérhető itt, az elemzés angol fordítása pedig innen tölthető le.

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.