Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

 

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat  lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi.

Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. A Magyar Helsinki Bizottság jelentések elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.

***

2010

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében 2010 őszén a Magyar Helsinki Bizottság három jelentés kidolgozásában is részt vett.

1. Az első jelentést az emberi jogok széles spektrumával foglalkozó mértékadó magyar civil szervezetek készítették közösen azért, hogy együtt hallassák a hangjukat a hazánkban tapasztalható alapvető emberi jogi problémákról. A jelentést kidolgozó civil szervezetek: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Magyarországi Női Alapítvány (MONA), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a Minority Rights Group International(MRG), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), a PATENT Egyesület illetve a Város Mindenkié csoport.

A jelentés a következő területeken vizsgálja, hogy Magyarország eleget tesz-e az ENSZ egyezményekben vállalt kötelezettségeinek:

  • egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség;
  • szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülése;
  • a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatás;
  • az egyesülési szabadsághoz,
  • a békés gyülekezéshez való jog;
  • választójog;
  • a szociális biztonsághoz és a megfelelő életminőséghez való jog;
  • és a gyermekjogok.

Az alternatív jelentés kiemelt hangsúlyt fektet a romák, a fogyatékossággal élők, a nők, a gyermekek, a menekültek, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) csoporthoz tartozó személyek valamint a vallási kisebbségek helyzetére.
A jelentés itt érhető el angol nyelven. A jogvédő szervezetek angol nyelvű ajánlásai szintén hozzáférhetők.

2. A második jelentés, amelyet a Helsinki Bizottság a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesülettel közösen állított össze, az illegális migránsok, menedékkérők és menekültek helyzetével foglalkozik. Kitér az idegenrendészeti őrizet elfogadhatatlan fizikai körülményeire, illetve az őrizettel összefüggő hatékony bírói jogorvoslat hiányára. Tárgyalja továbbá a menedékkérők jogellenes idegenrendészeti fogvatartását, a menekültügyi eljáráshoz való korlátozott hozzáférés kérdését, valamint a szomáliai menekültek kizárását a családegyesítési eljárásból. Ezen túlmenően a jelentés a társadalmi beilleszkedés és az újrakezdés lehetősége kapcsán kitér a menekültek és oltalmazottak munkaerő-piaci és az egészségügyi ellátáshoz való elégtelen hozzáférésére, valamint a megfelelő lakhatási lehetőségek hiányából fakadó nehézségekre.

A jelentés itt érhető el angol nyelven.

3. A harmadik jelentést a Magyar Helsinki Bizottság önállóan készítette. A jelentés összefoglalja a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolására irányuló kormányzati lépéseket, így az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását, a jogszabály-előkészítés nyilvánosságának korlátozását. A Bizottság jelentésében foglalkozik továbbá a fogvatartottak helyzetével, a hatékony védelemhez való jog érvényesülésével és a gyűlölet-bűncselekmények nem megfelelő kezelésével.

A jelentés itt érhető el angol nyelven.

 

2015

2015-ben a Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében vett részt az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében.

1. A Magyar Helsinki Bizottság önálló jelentésében a rendvédelemmel, a büntető igazságszolgáltatással, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek helyzetével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a korábbi Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében született, de Magyarország által végre nem hajtott ajánlásokra.

2. A számos magyar civil szervezettel közösen készített jelentés itt érhető el.

3. A Magyar Helsinki Bizottság, a European Network on Statelessness és az Institute on Statelessness and Inclusion közös jelentése a hontalansággal kapcsolatban itt olvasható.

4.  A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni állami fellépéssel foglalkozó jelentés elkészítésében a Magyar Helsinki Bizottság a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjaként működött közre.

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.