Elérhető magyarul a Velencei Bizottság véleménye | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2013. nov. 27.

A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentését a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai fordították le magyarra, és a fordítást a TASZ-szal és az EKINT-tel együtt megküldték a Kormány két tagjának is.

Idén márciusban a magyar kormány képviseletében Martonyi János külügyminiszter arra kérte a Velencei Bizottságot, hogy véleményezze Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását. A Velencei Bizottság röviddel ez után elkészítette, és 2013. június 14–15-i ülésén elfogadta Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló véleményét. A magyar kormány azonban mind a mai napig nem tette közzé magyar nyelven az Alaptörvény eddigi legátfogóbb, egyébként igen heves nemzetközi visszhangot kiváltó módosításáról a legtekintélyesebb európai alkotmányjogi tanácsadó testület által készített elemzést.

A Magyar Helsinki Bizottság a Jogállamvédő platform tagjaként elkészítette a vélemény fordítását, amelyet annak nyilvánosságra hozatala mellett a TASZ-szal és az Eötvös Károly Intézettel közösen eljuttatott Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek és Martonyi János külügyminiszternek is, az alábbi levél kíséretében.

 

***

 

dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes,közigazgatási és igazságügyi miniszter és dr. Martonyi János külügyminiszter részére

 

Tisztelt Miniszter Urak!

Idén márciusban a magyar kormány képviseletében Martonyi János külügyminiszter arra kérte a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot (ismertebb nevén a Velencei Bizottságot), hogy véleményezze Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását. A Velencei Bizottság röviddel ez után elkészítette, és 2013. június 14–15-i ülésén elfogadta Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló véleményét (720/2013. sz. vélemény).

A magyar kormány azonban mind a mai napig nem tette közzé magyar nyelven az Alaptörvény eddigi legátfogóbb, egyébként igen heves nemzetközi visszhangot kiváltó módosításáról a legtekintélyesebb európai alkotmányjogi tanácsadó testület által készített elemzést. Tudatta a magyarországi közvéleménnyel, hogy felkéri a Velencei Bizottságot a véleményezésre (2013. március 11., MTI), tájékoztatott arról, hogy nem ért egyet a jelentés tervezetével (2013. június 12., Külügyminisztérium), majd arról is beszámolt, hogy „sikerült jelentősen módosítani a Velencei Bizottság tervezetét” (2013. június 14., MTI), de magát a jelentést nem ismerhette meg az idegen nyelvet nem értő magyar közönség. Ezzel szemben a kormány az általa kiválasztott szakemberektől ugyanebben a tárgyban megrendelt szakvéleményt magyar nyelven késedelem nélkül nyilvánosságra hozta.

Az Alaptörvény módosításáról az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogász-testület által készített vélemény közügy, amelyről a magyar kormány tájékoztatni köteles a közvéleményt. Emlékeztetünk: a véleményt a magyar kormány felkérésére készítette el a Velencei Bizottság. A vélemény nem magánügyben készült, hanem a magyar politikai közösség és az állam alapdokumentumáról. A kormánynak nemcsak a saját álláspontját (és az általa megrendelt, apologetikának is betudható másik szakvéleményt) kell megismertetnie a választópolgárokkal, hanem azokat a véleményeket is, amelyekkel vitatkozik. Még akkor is, ha esetleg a vélemény szerzőinek nincs igaza. A magyar kormányt a polgárok tájékoztatásában súlyos mulasztás terheli, amiért nem tette közzé a Velencei Bizottság véleményének magyar fordítását.

Az Alaptörvény hatályos szövegét ért eddigi legjelentősebb szakmai kritika magyar nyelvre lefordításának elmaradása azt a gyanút ébresztheti bármely állampolgárban, hogy a magyar kormány el akarja titkolni előle az Alaptörvényét ért bírálatot. Az is felmerülhet a polgárokban, hogy a magyar kormány csak azért kérte fel a tőle független Velencei Bizottságot a vélemény elkészítésére, hogy ezzel legitimálja a vállalhatatlan módosítást, de az eredmény fényében meggondolta magát, és jobbnak látta elrejteni, amennyire lehet. A polgárok arra is következtethetnek a kormány magatartásából, hogy nem tartják minden állampolgárt érintő közügynek az Alaptörvényt ért bírálatokat. Végül azt is vélhetik a polgárok, hogy a Nemzeti Ügyek Kormánya nem is veszi olyan komolyan a magyar nyelv ügyét, mint ahogy azt a saját Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában megfogalmazta.

Az évek óta működő Jogállamvédő platformunk egyik tagja, a Magyar Helsinki Bizottság – pótolva az Önök mulasztását – elkészítette a fordítást, amelyet ezennel az Önök rendelkezésére bocsátunk. A magyar nyelvű szöveg terjesztésével még eloszlathatják a jelzett félreértéseket. Ettől függetlenül, nyilván Önök is tudják, törvényi kötelezettségük a feladatkörükbe tartozó ügyekben elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A féléves késedelem ennek nyilván nem felel meg, de a mulasztás legalább korrigálható azzal, ha közzéteszik az általunk megküldött dokumentumot.

A fordítást szabadon felhasználhatják, egyetlen kikötésünk van, az, hogy a nyilvánosságra hozatalkor tüntessék fel, hogy azt a kormány helyett a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, M. Tóth Balázs és Kazai Viktor készítették, közpénz felhasználása nélkül.

Az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló vélemény fordítása letölthető innen: http://docs.alaptorveny.eu/VB_CDL_AD_2013_012_HUN.pdf. Figyelmükbe ajánljuk a bírósági szervezetrendszerről szóló törvények módosításáról szóló VB vélemény fordítását is, amelyet szintén elmulasztottak magyar nyelven közzétenni. Ez utóbbi innen tölthető le: http://docs.alaptorveny.eu/VB_CDL-AD_2012_020_HUN.pdf.

 

Budapest, 2013. november 26.

 

Tisztelettel:

 

dr. Szabó Máté Dániel szakmai igazgató – Társaság a Szabadságjogokért
dr. Kádár András Kristóf társelnök – Magyar Helsinki Bizottság
dr. Majtényi László elnök – Eötvös Károly Intézet

 

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.