Elítélték a rendőröket, fegyőröket, a miniszter mégis állományban tartotta többségüket | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2018. júl. 10.

A kormánytöbbség törvénymódosítása alapján a belügyminiszter 2012 óta olyan rendőröket és börtönőröket is állományban tarthat, akiket a bíróság jogerősen akár két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt el. 2017-ig 50 elítélt hivatásos fordult a miniszterhez, aki 29-őjüknek adott felmentést. Ők, a súlyos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyek így továbbra is hivatásosak maradhattak. 2009-ben ellenzékben merőben más volt a mostani kormánytöbbség álláspontja.

A Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylést nyújtott a Belügyminisztériumnak. A civil szervezet arra volt kíváncsi, az új szabályok életbelépése óta vajon a belügyminiszter hány esetben tekintett el a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságtól olyan rendőrök vagy börtönőrök esetében, akiket jogerősen – akár kétéves – felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. A tárca válaszából kiderül: 2012 és 2017 között 50 ilyen rendőr adott be ilyen kérelmet, és 29 esetben adott felmentést a miniszter. Vagyis a kérelmező elítélt hivatásosak 58%-a kapott „miniszterei pardont” és maradhatott a testületnél.

A mostani kormánytöbbség 2011-ben annak ellenére változtatta meg a szolgálati törvényt és adott lehetőséget a miniszternek a beavatkozásra, hogy 2009-ben, amikor nagyon helyesen ezt a lehetőséget még az előző, szocialista kormánytöbbség elvette a belügyminisztertől, akkor a Fidesz ezt kevesellte. A fideszesek 2009-ben egyenesen azt szerették volna elérni, hogy felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén még a bíróságnak se legyen lehetősége a bűnelkövető rendőrök mentesítésére és testületben tartására.

A Magyar Helsinki Bizottság 25 éve foglalkozik rendőri és börtönőri erőszak áldozatainak jogvédelmével. A jogi képviselten túl a civil egyesület kutatásokat végez és javaslatokat tesz e bűncselekményfajta megelőzése és hatékonyabb nyomozása érdekében. A jogvédő szervezet feltárta, hogy a bántalmazások miatti feljelentések nyomán feltűnően kevés vádemelés történik, mindössze évi 1–4%-uk jut el bíróság elé. Az erőszakos börtönőrök és rendőrök felé erősen lejt a pálya. Ennek egyik összetevője, hogy a belügyminiszternek 2009-ig joga volt mentesíteni az elítélt egyenruhásokat, ahogyan 2011 óta újra lehetősége van erre, és a most kikért adatok szerint előszeretettel él is ezzel a jogával.

Az erőszakos és korrupt rendőröknek adott miniszteri pardonnak olyan hatása van a testületre, mint a ládában hagyott rohadt almának: az ilyen gyümölcs továbbrohasztja a vele szorosan összezárt többit. Hogy miért néz mégis félre a miniszter? Csak találgathatunk. Egy biztos. Nem csak maga a bántalmazás vagy a kínzás sértheti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket. Az állam szemérmesen lesütött szeme vagy félrepillantása ugyanis jelzés a tetteseknek és a társadalomnak: a brutális hivatásosoknak nem kell tartani a következményektől.

Blogposztunk a témáról: http://helsinkifigyelo.blog.hu/2018/07/10/a_miniszter_felrenez_402

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.