Erősebb védelmet a rasszista és homofób bűncselekmények ellen! | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2012. márc. 08.

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. Read More

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 2012 elején kezdett a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásba. Ennek során a szervezetek megosztották egymással a jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, feldolgozták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, valamint áttekintették a nemzetközi ajánlásokat és jó gyakorlatokat. A szervezetek a héten írásban juttatták el javaslataikat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, ahol jelenleg folyik az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja.

„Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott tapasztalhatjuk, hogy a rasszista, homofób, antiszemita támadások igen gyakoriak” – ismerteti az alapproblémát Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. „Kutatásaink azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor csak a jóval enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást, ha egyáltalán sor kerül erre.”

„Nem vitás, hogy a probléma egy része abból származik, hogy a hatóságok egyszerűen nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó speciális tényállásokat. Ez azonban csak az érem egyik oldala: magával a jogszabállyal is komoly problémák vannak” – mondja Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa. „Igen gyakori az olyan rongálás például, amikor a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt annak vagyontárgyában tesznek kárt. Az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként” – teszi hozzá Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.

Pontosításra szorul a gyűlölet-bűncselekmények által védett csoportok köre is. „A hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág: míg ma akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi jogszabály nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét. Olyan módosításra tettünk javaslatot, amely a jogalkalmazó számára egyértelművé teszi, milyen esetekben van szükség e speciális tényállás alkalmazására” – emeli ki a javaslat másik fontos elemét Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa.

A civil szervezetek – a rongálás büntetőjogi értékelése és a védett csoportok pontosítása mellett – javaslatot tettek a garázda jellegű
gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék. A szervezetek ugyanakkor erősen kritizálták a Btk. tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét, amely még a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés.

Átol Dorottya az Amnesty International Magyarország képviseletében vett részt a munkában: „Fontosnak tartottuk a nemzetközi ajánlások beépítését a javaslatba, illetve azt, hogy tanuljunk más országok tapasztalataiból. A probléma súlyát jelzi, hogy a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán Magyarország számos ajánlást kapott az ENSZ-től. Ezeket a Kormány 2011 tavaszán egytől-egyig elfogadta. A büntetőkódex reformja lehetőség a Kormány számára, hogy végre megkezdje vállalásai teljesítését, és nekiálljon a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémák szisztematikus megoldásának.”

A részletes javaslatok itt olvashatóak. A kodifikációt irányító Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak szóló levél itt található.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a civil szervezetek egyes javaslatait megfogadta, és beépítette az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatba. Ám maradtak olyan kérdések, amelyekben a minisztérium nem fogadta el a civil platform álláspontját. Ezért a civil szervezetek folytatták lobbitevékenységüket, és a parlamenti frakciók számára eljutattak egy olyan csomagot, amely a legfontosabb javaslataikat tartalmazza. A javaslatokat a megbeszélésen részt vevő pártokkal a civil szervezetek képviselői személyesen is megvitatták.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.