Etnikai mocskolódás és megkövezés „békés jelleggel” | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2012. okt. 04.

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.

Augusztus 5-én Devecserben szélsőjobboldali szervezetek tartottak erődemonstrációt. A beszédeket követően a résztvevők, akik közül többen is a betiltott Magyar Gárdáéra hasonlító uniformisban jelentek meg, a település cigánysorára vonultak, ahol az ott élőket támadták. A helyszínen tartózkodó LMP-s aktivista megsérült, ahogyan Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő is, aki a „jogos magyar önvédelem” nevében meghirdetett csődület egyik szervezője volt. Habár a tüntetés hamar elveszítette békés jellegét, a rendőrök nem oszlatták fel a tömeget, nem igazoltatták a rendbontókat, nem indítottak ellenük eljárást. Passzívak maradtak annak ellenére is, hogy többször, több okból is haladéktalanul fel kellett volna lépni a rendbontókkal szemben.

A rendőrség devecseri passzivitása miatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért augusztus 9-én közös levélben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez és Hatala József rendőrfőkapitányhoz. A civilek szerint „a tüntetés már a beszédek elhangzásakor elveszítette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők a helyi cigányokat, illetve a cigányok lakta házakat kövekkel, betondarabokkal dobálni kezdték. Ezért a tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia. Ez nem történt meg, és ezzel a rendőrség súlyos mulasztást követett el, mert nem védte meg honfitársaink szabadsághoz, egyenlőséghez és biztonsághoz való jogát.” Ezért az emberi jogi szervezetek vizsgálatot követeltek és egyeztetést ajánlottak annak érdekében, hogy a hasonló mulasztások a jövőben megelőzhetőek legyenek.

A Belügyminisztérium (BM) válasza nem tért ki sem a felajánlott egyeztetésre, sem a belső vizsgálatra. Annyit tudni, hogy a sajtó tudakozódására az ORFK már korábban kijelentette, nem vizsgálják a rendőrség devecseri ténykedését. A támadást elszenvedő romák közül néhányan panaszt tettek a tétlen rendőrök ellen a helyi rendőrségen, amit – mint megtudtuk – a rendőri elöljárók az ügyészségre tették át, azaz a helyszínen lévő rendőrök egyéni kötelességének elmulasztása ügyében bűncselekmény gyanúja miatt kezdeményezték az ügyészség nyomozását, de a rendőri szervezet mulasztására vonatkozó panaszt – úgy tűnik – nem hajlandóak kivizsgálni.

A BM válaszlevele a civil szervezetek által szóvá tett rendőrszakmai hibákról is szűkszavúan fogalmaz. Különös helyzetértékelésük és meglepő jogértelmezésük a következő:

1.           Az oszlatás elmulasztása

A BM szerint egy tüntetést csak akkor kell feloszlatni, ha a tömeg összességében követ el bűncselekményeket vagy ennek elkövetésére hív fel. Ha ezek a jelenségek csak „elszórtan” jelentkeznek, akkor nem indokolt közbeavatkozni. A BM meghökkentő jogértelmezése szerint tehát nem kell feloszlatni egy tüntetést akkor, ha a szónokok emberek elüldözésére, kiirtására hívják fel a résztvevőket, akik közül többen a tömeg támogatásával a helyieket származásuk miatt betondarabokkal dobálják. A BM szerint egy ilyen tüntetés alapvetően békés.

A BM jogértelmezésével szemben a gyülekezési törvény azt mondja ki, hogy ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy ennek elkövetésére való felhívást, emberek jogainak és szabadságának sérelmét valósítja meg, akkor azt a rendőrség köteles feloszlatni. A devecseri tüntetésen a szónokok folytatólagosan uszítottak a romák ellen, a felheccelt tömeg azzal fenyegette a cigányokat, hogy rájuk gyújtja házaikat. Az uszítás „eredményre” is vezetett: megfélemlítették a romákat és dobálták őket. Ezek bűncselekmények, amelyeket a rendezők és a résztvevők nagy része is megvalósított, a tömeg jelenlétével támogatta a bűnelkövetőket, a rendezvény egészére jellemző volt az erőszak. A tömeges jogsértés miatt tehát a rendőrségnek – még a BM jogértelmezése szerint is – fel kellett volna oszlatnia a tüntetést.

2.           A büntetőeljárások hiányosságai

A BM azt mondja, hogy a jogsértést megvalósító személyekkel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni. Ez igaz, azonban a devecseri események kapcsán úgy tudni, a rendőrség csak abban a két ügyben folytat eljárást, ahol a sértettek sérülés miatt tettek feljelentést. Azokkal szemben, akik a rendőrök közvetlen jelenlétében szidalmazták, dobálták a romákat és házaikat, nem intézkedtek, őket nem igazoltatták, nem állították elő. Azonosításuk két hónap elteltével is csak „folyamatban van”, gyanúsítottak kihallgatásáról és számáról nincsenek hírek. Holott a rendőrségnek törvényi kötelessége a közrend és a közbiztonság biztosítása érdekében intézkedni azért, hogy a bűncselekményeket megakadályozzák, megelőzzék. Törvényi előírás az is, hogy a rendőrök igazoltassák azokat, akiknek a személyazonosságát egy esetleges büntetőeljárás érdekében meg kell tudni.

A BM levele alapján a rendőrség nem felelős azért, hogy tétlenül szemlélte az erőszakot. Bízunk abban, hogy az ügyészség nem osztja majd a minisztérium és a rendőrség álláspontját, mert az egyenlő lenne azzal, hogy az állam legitimálja az erőszakot.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.