Felfüggesztett börtönbüntetés gyűlölet-bűncselekményért | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2015. jún. 03.

Kedden K. Tamást 10 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság. Három éve a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Az egyik elkövetőt most közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el. A bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.

2012. augusztus 5-én a szélsőséges, uszítóan cigányellenes beszédeket követően a résztvevők, akik közül többen is a betiltott Magyar Gárdáéra hasonlító uniformisban jelentek meg, a település cigánysorára vonultak, ott szidalmazták a romákat és megdobálták őket. Az egyik ház udvarán tartózkodó nő megsérült, ahogyan Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő is, aki a „jogos magyar önvédelem” nevében meghirdetett csődület egyik szervezője volt.

Habár a tüntetés már jóval hamarabb elveszítette békés jellegét, a rendőrök nem oszlatták fel a szitkozódó, fenyegetőző tömeget, nem igazoltatták a rendbontókat, nem indítottak ellenük eljárást. Passzívak maradtak annak ellenére is, hogy többször, több okból is haladéktalanul fel kellett volna lépni a rendbontókkal szemben.

A rendőrség és az ügyészség késlekedett a támadók azonosításával is, így az erőszakoskodók közül egyedül csak a narancssárga pólóban feszítő és dobáló K. Tamást sikerült vád alá helyezni. Ő az ügyészség álláspontja szerint felfegyverkezve és csoportosan követte el a közösség tagja elleni erőszakot, tehát a gyűlölet-bűncselekményt. Végül Beszerdik Beáta bíró vezette tanács nem találta bizonyítottnak, hogy felfegyverkezve követte volna el a bűncselekményt, viszont a csoportos elkövetést igen.

A keddi ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért fellebbez, a vádlott pedig gondolkodási időt kért, élni kíván-e fellebbezési jogával.

A bíró az ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta: „nem csak a vádlottnak kellene itt ülnie”. Az egyik sértett, a támadás alatt rokona portáján tartózkodó roma férfi a tárgyalás után megjegyezte: több tucat szélsőséges hőzöngőnek kellett volna a vádlottak padján ülnie, nem csak egyedül K. Tamásnak.

A Magyar Helsinki Bizottság a sértettek jogi képviseletét látja el. Több eljárásban is kifejtett álláspontja szerint a rendőrség súlyos mulasztást követett el, amikor nem védte meg roma honfitársaink szabadsághoz, egyenlőséghez és biztonsághoz való jogát. A rendőrség saját passzivitását később azzal indokolta, hogy azért nem intézkedtek a felbőszült tömeg által fenyegetett és gyakorlatilag foglyul ejtett állampolgárok védelmében, mert fellépésük „a rendőrség és a demonstrálók összecsapását eredményezte volna, amely nemcsak a rendezvény részvevőit és a rendőri erőket, hanem a lakosságot is közvetlen veszélynek tette volna ki”. Ehhez képest a rendőrség passzivitása azt üzente, ha kellő számban, kellően erőszakosan lép fel egy társaság, nem kell tartania a következményektől, mert a rendőrség nem fog közbe lépni.

A portájukra bezárkózó romák később így számoltak be a történtekről és következményekről: „Életemben nem féltem ennyire. Azt gondoltam, hogy tényleg kiirtanak minket, ahogy kiabálták.” „A dobálók saját maguktól álltak meg, ha tovább akartak volna menni, tovább tudtak volna menni.”

Kisfilmünket itt láthatja!

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.