Rossz döntést hozott a kormány, gyülekezési jogot sértett a rendőrség – ombudsmanhoz fordulnak a jogvédők
×

Sütik kezelése

ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

2020. okt. 09.

Hibás döntés volt, hogy a kormány tavasszal a járványhelyzetre hivatkozva általánosan megtiltotta a tüntetéseket – véli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. A két szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, mert a megtartott tüntetések félresikerült rendőri kezelése megsértette a békés gyülekezéshez való jogot.

Tavasszal hatszor tartottak autós-dudálós kormányellenes tüntetést a Clark Ádám téri körforgalomban. A békés felvonulások nem jelentettek járványügyi veszélyt, a rendőrség mégis elrettentő mértékű bírságokat rótt ki a résztvevőkre. Számos, hasonlóan szükségtelen és aránytalan intézkedés csorbította a polgárok véleménynyilvánítási szabadságát, amiről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jogsegély-szolgálataihoz érkezett megkeresések, valamint a rendőrségtől kért közérdekű információk tanúskodnak.

A két szervezet szerint szükség van annak átfogó vizsgálatára, hogy a gyülekezéshez való jog hogyan érvényesül a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben. A tüntetések elhibázott rendőri kezelése nagyrészt a szükségtelen, rosszul megfogalmazott gyülekezési tilalomra vezethető vissza. A hatályos gyülekezési jogi szabályok biztosítanak minden jogosítványt a rendőrség számára ahhoz, hogy a járványhelyzetnek megfelelő döntéseket hozzanak, szükség esetén feltételeket és korlátozásokat írjanak elő, hogy a békés gyülekezéshez való jog a megváltozott körülmények közt is gyakorolható legyen.

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság az alapjogi biztost arra kéri, hogy tegyen javaslatokat a jogalkotónak és az országos rendőrfőkapitánynak. A jogalkotónak tartózkodnia kellene az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják. A rendőrségnek pedig a járványügyi védekezés céljait elsősorban a gyülekezési törvény által biztosított eszközökkel lenne szükséges érvényesítenie, tömeges igazoltatások helyett pedig a gyűlés vezetőjével kellene egyeztetnie és csak ezek sikertelensége esetén intézkedni. Azt pedig – az egységes jogalkalmazásra tekintettel – a különleges jogrendi helyzetben is előre láthatóvá kell tenni, hogy a rendőrség mi alapján tekint egy rendezvényt tüntetésnek, vagy például kegyeleti megemlékezésnek.

„A rendőrség bírságolási gyakorlata egyértelműen visszatartó erővel, dermesztőleg hatott azokra, akik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukkal felelősen, a járványhelyzetet figyelembe véve kívántak volna élni” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

„A rendőrség annak ellenére indított szabálysértési eljárásokat és szabott ki bírságokat a dudálás miatt a tüntetőkre, hogy más esetekben – pl. esküvői menetek esetében – nagyon helyesen fel sem merül a közlekedési szabályok megsértésének kérdése” – szögezte le Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.