Hajléktalanok a zaklató igazoltatási gyakorlat ellen | Magyar Helsinki Bizottság
×

Sütik kezelése

2015. júl. 20.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. Read More

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2011-es Utca és jog című kutatása, illetve egy 2014 őszi empirikus tesztelés egyaránt rávilágított a rendőrségnek a hajléktalan embereket hátrányosan megkülönböztető igazoltatási gyakorlatára. A fentiek okán néhány jogtudatos hajléktalan ember panasszal fordult az EBH-hoz.

A panaszosok beadványából kiderül, hogy:

  1. A hajléktalan emberek igazoltatása rendszeresen, mindenféle törvényi ok és cél megjelölése nélkül történik.
  2. Az esetek túlnyomó részében az igazoltatást további intézkedés nem követi.
  3. Ha egy budapesti téren ugyanúgy viselkedik egy hajléktalan és egy középosztálybeli ember, a rendőrség kizárólag a fedél nélküli embert igazoltatja.
  4. Ezen sajátos igazoltatásokra sokszor ételosztás közben, szociális intézmény vagy orvosi rendelő előtt kerül sor.

A fenti, természetesen jogszerűtlen eljárást a rendőrségnél sokszor „rutinigazoltatásnak” nevezik, amelyet a gyakorlatnak megfelelően rendszeresen, minden ok nélkül alkalmaznak hajléktalannak kinéző emberekkel szemben.

Az ügyben az EBH tanúmeghallgatást tartott. A BRFK részéről sem az idézettek, sem a rendőrség jogi képviselője nem jelent meg. A távolmaradást a BRFK a meghallgatás előtt egy órával, az EBH-hoz eljuttatott levelében azzal próbálta kimenteni, hogy nem volt elég ideje a tanúként idézett rendőrök azonosítására. Valójában a rendőrségnek két hónap állt rendelkezésére, hogy eleget tegyen az EBH felszólításának. Az EBH a továbbiakban még egy kísérletet tesz, hogy az eljárásban megismerhető legyen az igazoltató rendőrök álláspontja.

Az ügyben idézett többi tanú hiánytalanul megjelent és vallomást tett. A vallomást tévő tanúk mindegyike részt vett az AVM 2014 őszi kutatásában, amely tesztelésen és megfigyelésen alapuló módszerekkel azt vizsgálta, vajon a rendőrök hasonlóan járnak-e el hajléktalan emberekkel, mint középosztálybeli állampolgártársaikkal. Az AVM képviseletében Udvarhelyi Tessza, Fekete-Nagy Miklós, Sándor Ferenc és Papp Gáspár tanúvallomását hallgatta meg a hatóság. A tesztelésben résztvevő tanúk ismertették a hajléktalan emberek hátrányos rendőri megkülönböztetésével kapcsolatos tapasztalataikat.

A Helsinki Bizottság beadványának összefoglalója itt olvasható.

További írások

magyar-helsinki-bizottsag

Támogasd te is
a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységét adód -val!

Segíts, hogy őrködhessünk
a demokrácia felett,
és hogy Magyarország továbbra is jogállam maradhasson.

Segítsd ügyvédeink munkáját, hogy továbbra is ingyenes jogi segítséget nyújthassanak azoknak, akiknek a hatóságok megsértették emberi jogait.